abahangterapia
abahangterapia
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Van idő
 
most vagyunk
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
hangok
 
Linkek
 
Google TÉRKÉP
 
Érdekességek
 
Video
 
Hírek, Cikkek.
Hírek, Cikkek. : Magyar lélek a népzene és a nyelv tükrében1

Magyar lélek a népzene és a nyelv tükrében1

Szalay Zoltan

Magyar lélek a népzene és a nyelv tükrében1

Kodály Zoltán: „A magyar népdal … az egész
magyar lélek tükre. … a magyar

dal a magyar nyelvvel egyidős.”2


A mottóul választott idézet mellé kívánkozik Kodálynak az a megállapítása is, miszerint az ötfokú (pentaton) dallamok képezik a magyar nemzet legősibb zenéjét.[1] Tanulmányom első részében a magyar népzene, pontosabban ennek pentaton jellege felől közelítem meg a témát.

 

Eléggé elterjedt az a téves elképzelés, hogy a pentatónia hiányos hétfokú hangsor. Ezért sokan úgy jellemzik a pentatóniát, mint egy olyan hangrendszert, amelyből hiányzik a és a ti hang. A félhang nélküli pentatónia tehát do, re, mi, szó és hangokból áll. (Létezik félhangos pentatónia is, például a japánoknál, sőt, még magyar nyelvterületen is megtalálható, a Dunántúlon, de a kettő nem egyforma.) A magyar népzenében a pentaton dallamok általában végűek (hangon zárnak), ami ezt a hangsort teljesen szimmetrikussá teszi: lá,        dó, ré, mi,        szó (szándékosan hagytam ki a ti és a helyét, mert így szemléletesebb a szimmetria: a rendszer első két hangja között kis terc távolság van, aztán következik két egészhang lépés, végül pedig még egy kis terc), ld. az 1. ábrát.

 

 

 

 

 

 

Ez persze csupán a hangsor, amiben egyezményesen csak egyszer szerepel minden hangmagasság. Ez nem jelenti azt, hogy a pentaton dallamok összesen csak öt hangon mozognak. Ezek a hangok ismétlődhetnek oktávval fennebb vagy lennebb, így a tiszta pentaton magyar dallamokban általában a következő sor lelhető fel: szó, lá, dó, re, mi, szó, lá. A pentaton hangsornak a dallamban kirajzolódó vázán, a pillérhangokon kívül, melyet tiszta ötfokúságnak (tiszta pentatóniának) nevezünk, gyakran megjelennek a hézagokat kitöltő ún. pien hangok (kínai szó). A pien hangok által az ötfokú hangrendszer kiegészülhet hat-, hét-, nyolc- vagy kilencfokúvá. Ilyenkor a mi és a szó között megjelenhet a vagy a fi, esetleg mindkettő (utóbbi esetben a régi stílusú dallamoknál többnyire előbb a fi, aztán a jelenik meg). A és a között pedig a ti és/vagy a (itt is, ha mindkettő jelen van, akkor előbb a ti, aztán a szokott megjelenni), ld. a 2. ábrát.

 

 

 

 

A probléma azzal az elképzeléssel, hogy a pentatónia a hétfokú (diatonikus) hangrendszernek a része, vagy egy korábbi fejlődési fázisa, ott van, hogy a magyar népzenében nem vezet egyenes út a pentatóniától a hétfokúság felé (és másutt sem). Ez azt jelenti, hogy a hétfokú magyar népdalok nem a pentaton dallamokból alakultak ki. Utóbbiakban szinte mindig felfedezhető a dallam ötfokú váza, ahol a pentaton sor hangjainak meghatározó szerepük van. A pien hangok pedig legtöbbször másodrangú szerepet töltenek be, úgymond csak töltelékek (rövid hangok, a dallam kevésbé fontos helyein, a dallam folyamán kevésszer, többnyire hangsúlytalan helyeken jelennek meg). Amikor pedig egy hézagot kétféle pien hang tölt ki, ez azt mutatja, hogy az ötfokú szerkezet még igen erős, a hézagokat kitöltő hangok még nem önállósultak. Ezért nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hétfokú hangsorok és dallamok önálló fejlődési utat jártak be, függetlenül a pentatóniától.

A pentatónia és a hétfokú hangrendszer közötti különbség könnyebben megérthető a zongora billentyűit szemlélve. A fehér billentyűk a hétfokú rendszert teszik ki, a fekete billentyűk pedig a pentaton hangsort (ld. a 3. ábrát).

 

 

A zongora segítségével könnyebben megérthetjük azt is, hogy a két rendszer tulajdonképpen kiegészíti egymást: 7 + 5 = 12. Valószínűleg sokan tudják, hogy a tizenkettő az egésznek, a teljességnek a száma. 12 a csillagjegyek, a hónapok, az órák száma, 12 = egy tucat, tehát maga az egységes egész. A zenében tulajdonképpen arról van szó, hogy a hétfokú rendszer alkotja az egyik felét, az ötfokú pedig a másik felét a teljes egésznek.

A pentatónia és a hétfokú hangsorok között tehát nincs közvetlen rokonság. Ugyanúgy, mint ahogy a kétféle hangrendszert használó népek között sincs. Nézzük meg továbbá, hogy kik is használják a pentatóniát a világban.

A Zenei Lexikonban a következőket olvashatjuk a pentatóniáról: „A ~ egyik ősi forrásvidéke vlsz. a történelem előtti Közép- és Kelet-Ázsia (Tibet és az ősi Kína); onnan sugárzott szét egyrészt Hátsó- és Elő-India, Indonézia, Melanézia és Mikronézia, valamint Nyugat-Polinézia felé, másrészt Kelet- és Közép-Európába, őrzője t.k. a magyar népzene régi rétege. Másik kisugárzási területe a Földközi-tenger vidéke: maradványai megtalálhatók a berber zenében, a dél-olasz és szardíniai népzenében, a kelta népcsoportok dalaiban. Elterjedt a ~ az afrikai ültetvényesek (t.k. a bantuk) és a földműves indiánok között is. Az, hogy a ~ eljutott különböző fokon álló vadász- és pásztornépekhez is (pl. a lappokhoz, türk törzsekhez és mongolokhoz, közép-kaliforniai gyűjtögetőkhöz és közép-ausztráliai kezdetleges vadásznépekhez), bizonyára a kulturális érintkezés közvetítésével létrejött másodlagos elterjedésre vezethető vissza.”[2] A fentieken kívül még sok más nép is használja a pentatóniát, azonban náluk sokkal kisebb ennek a jelentősége.

Különösnek tűnhet dr. Árkay László felismerése, aki bizonyos népek és népcsoportok közötti kapcsolatra mutat rá. Egyik írásában beszámol a montreáli McGill Egyetem kiváló professzorának, Wilder Penfieldnek és munkacsoportjának a kutatásairól. A génkutatások érdekes módon bizonyos földrajzi területeket emelnek ki, mint a génállomány szempontjából rokon népek lakóhelyeit. Ezek a foltok „egészen misztikusan” azonosak azokkal a területekkel, ahol a pentatónia megtalálható Földünkön. Árkay továbbá Baráth Tibor professzorral való telefonbeszélgetését idézi: „Ekkor ezeket mondta nekem Tíbor: ... ő nem ismeri a népdalokat, nem zenész. Van neki egy világtérképe, amelyen feltüntette, hol találtak az őskortól kezdve, akármilyen ős magyar vagy bármilyen más nyelven olvasható, megfejthető feliratokat. De bevallja nem érti, mert a Föld öt helyén vannak teljesen szétszóródva. Erre elkezdtem hegyezni a fülemet. »Melyik öt helyen?« kérdeztem. »Hát – mondta T'ibor,

1. Magyarországon és Közép Ázsia Ural környékén, de nem a szláv területeken,

2. A Távol-Keleten Kínában és Japánban.

3. Közép Afrikában

4. Az amerikai indián vidékeken és

5. Skóciában.«

Hát majdnem leültem! Ezek a foltok ugyanis hajszálra azonosak a pentatonikus zene 5 nagy foltjával és a Penfield Bizottság féle vércsoport foltokkal! Ez három egymástól teljesen külön irányból, a népzenekutatás, a népcsoport kutatás és az ősrégészet teréről származó bizonyítékok adatait hozza egy nevezőre!”

[3]

Valójában inkább hat „foltról” kellene beszélni: a Kárpát-medencéről, Közép Ázsiáról (tulajdonképpen az itt élő rokon népek lakta vidékekről), a Távol Keletről, Közép Afrikáról, az amerikai indián vidékekről és Európa kelta származású népeinek területeiről.[4] Habár a pentatónia elsődleges elterjedési területei között a Zenei Lexikon más népeket is megemlít, Árkay beszámolójában – a génkutatás és az ősrégészet szemszögéből – ezekről nem esik szó.

 

 

Figyeljük meg továbbá, hogy milyen titkokat rejteget anyanyelvünk. Varga Csaba a nyelv alapján jellemzi a magyarság lelki tulajdonságait,[5] és arra a következtetésre jut, hogy a magyar ember számára az egységes egész a legfontosabb. Mindig az egésztől közelít a részletek felé. Ezzel szemben az indoeurópai népek számára, ugyancsak a nyelv vizsgálata alapján, a részletek fontosabbak. Ezekből indulnak ki, és próbálják összerakni az egységes egészet. A nyelvben ez a következőképpen nyilvánul meg: mi, amikor megnevezzük magunkat, előbb a családnevünket mondjuk el, s csak aztán a keresztnevünket. Hogyha a helység is része a nevünknek, akkor legelőször a legnagyobb környezetet nevezzük meg, és ezután közelítünk fokozatosan a legkisebb egység felé, akik mi magunk vagyunk. Például: Kőrösi Csoma Sándor. Az indoeurópai nyelvekben ez pont fordítva van, tehát saját magukból indulnak ki, és úgy tágítják a kört egészen a legnagyobb környezetig, amely ugyanúgy lehet a helységnév is. Ekkor az kerül legtávolabb tőlük, mint egyedtől. Például: Barbu Ştefănescu Delavreancea. Ugyanakkor a dátumot is hasonlóképpen közelíti meg a magyar. Előbb a legnagyobb keretet nevezi meg: az évet, aztán a hónapot, és lassanként közelít a mai nap felé. Az indoeurópai népek pont fordítva teszik ezt: a mai napból indulnak ki, ami legközelebb van hozzánk, és utána tágítják a kört a teljesség felé. Nyelvünkben az összetett szavak esetén is előre kerül a nagyobb, fontosabb egység, utána pedig a rész(egység). Például: asztalláb, futballpálya, Csíkszereda stb.[6] Az indoeurópai nyelvekben ez fordítva történik (románul: piciorul mesei, teren de fotbal, Miercurea Ciuc stb.). A 4. ábrán megpróbálom a két ellentétes szemléletet bemutatni: a magyar ember belehelyezi magát az egységes egészbe. A teljesség részeként éli meg saját életét (jobb oldalt). Ezzel szemben az indoeurópai népek (a nyelv elemzése alapján) kiemelik magukat az egységes egészből. Önálló, kisebb egységként élik meg létüket, függetlenül a teljességtől (bal oldalt).

 

 

 

Erre a szemléletre egy nagyon érdekes idézetet találtam Kodály Zoltántól, aki a szolmizálásról, ennek gyakorlatáról a következőket írja: „Globálisan kell olvasni. Egész szót, majd többet, egész mondatot átfogni egy pillantással. Az egészből indulni a részletek felé. Szokjunk rá, nem hangonként szedjük össze, hanem elejétől végéig gyorsan áttekintve, mint egy térképet. Egészében, egy darabban érezzük meg, mielőtt hozzákezdünk hangos elénekléséhez.”[7] Alapjában véve ő is ugyanazt sugallja, mint Varga Csaba. Úgy gondolom, hogy Kodály teljesen tisztában volt azzal, mit is jelent a magyar lélek.

Hogy hogyan is nyilvánul meg mindez a gyakorlatban, azt, többek között, egy apró személyes élményemmel szeretném szemléltetni. Egy közeli jó barátom mesélte, aki építészmérnök és üzletember, hogy egy bukaresti kiállításon vett részt, ahol a standja egy budapesti, ugyancsak építő cég igazgatójának a standja mellett volt. Beszélgettek, összeismerkedtek, s miután a barátom megtudta, hogy a budapesti üzletember nem járt még Erdélyben és nem ismeri ezt a vidéket, szívélyesen meghívta magához. Azt mondta neki, hogy bármikor, amikor ideje engedi és össze tudják egyeztetni az időpontot, szívesen látja náluk otthon, és ellátja őt a családjával együtt. Erre az illető a fiához fordult, és csodálkozva mondta: „Te, ez még nem is ismer minket, mégis meghívott magához!” Ez az ember valószínűleg már kezdte elveszíteni a magyar lelket, nem érti már, hogyan is működik a magyar lélek.

Az 5. ábrán két végletet mutatok be, Agócs József természet- és rendszerelméletének összefoglalását,[8] mely hasonló módon közelíti meg a két ellentétes világnézetet, lelki beállítottságot, mint Varga Csaba a nyelv alapján.

 

 

A szekularizált és a szakrális világszemlélet közötti fő különbségek

 

Agócs József természet- és rendszerszemléletének rövid összefoglalása

 

Világszemlélet

 

Domináns tényező

 

A szemlélet

 

A fogalomrendszer

 

Az elsajátítható tudás

 

A módszer

Az egyén

 

A közősség képviselője

 

A vezetés

 

A valódi cél

 

A stratégia

 

Az értékrend alapja

 

Az értékmérés eszköze

 

A tervezés időtartama

 

A létforrásokat

 

Szekularizált

 

az anyag

 

analitikus

 

formális, elvont

 

az Egész töredékei

 

válaszkereső

 

szétszed + átalakít

 

törvénykereső

 

legyőző-meggyőző

 

korrumpálható

 

ellenőrizhetetlen,

 

vissza nem hívható

 

politikai alapra épül

 

önjelölt, kijelölt

 

specialista

egyéni érdek

pillanatnyi jólét

siker

 

ellenségkereső

 

egyenlő jogok

 

pénz

 

5-10 év (max. 100)

 

föléli (megsemmisíti)

 

Szakrális

 

a szellem

 

szintetizáló

 

funkcionális, konkrét

 

az EGYséges egész

 

kérdésfelvető

 

megfigyel + összerak

 

létfeltételeket kereső,

 

veszélyelhárító

 

meggyőződő

megvesztegethetetlen

ellenőrizhető,

visszahívható

 

tudásra épülő

 

képzett, karizmatikus

 

sokoldalú („polihisztor')

 

közösségi érdek

 

tartós létezés

 

a rászorultak segítése,

 

mások szolgálata

 

munkatárskereső

különböző kötelességek

 

közösségi hasznosság

 

néhány millió év

 

újratermeli (megőrzi)

 

Vessük össze ezt a táblázatot a 4. ábrával. A szekularizált világnézet az indoeurópai népek lelki sajátosságait, a szakrális világnézet pedig a magyar lélek jellemzőit sorakoztatja fel. Jelöljük egyelőre a két végletet konvencionálisan egy „–”, illetve egy „+” jellel (ld. a 6. ábrát). Ne mondjuk egyikre sem, hogy jó vagy rossz. Csupán annyit jegyezzünk meg, hogy két pólust képviselnek. Ezeknek jelentőségére később visszatérek.

 

 

Hogyha egy párhuzamot vonunk a pentaton hangrendszer és az előbb említett nyelvi sajátosságok között, akkor azt mondanám, hogy a pentatónia az, amelyik befogad, elfogad. Nyitott az idegen elemek befogadására (ld.: pien hangok). Azt a lelket mintázza, mely a teljesség részeként éli életét. A teljesség pedig sok apró kis részből áll. Ezért befogadja az idegen elemeket anélkül, hogy a pentaton jellege megváltozna. A hétfokú, diatonikus hangrendszerek viszont zártak. Ezekben a népdalokban nagyon ritkán fordul elő, hogy a rendszertől idegen hangok jelenjenek meg. Azt a lelket képviselik, mely kiemeli magát az egységes egészből, legtöbbször képtelen elfogadni, befogadni a másságot, a tőle idegen mentalitást, világnézetet. A hétfokú dallamok többnyire az indoeurópai népek zenéjére jellemzők, továbbá a sémi és az arab népekére.

A különböző népcsoportok pentaton dalait hallgatva feltűnik, hogy jellegükben egészen más hangulatot tükröznek (ld. a 6. jegyzetet). A magyarhoz legközelebb a közép ázsiai rokon népek dalai állnak. Talán az ujgur dallamok is közelítenek. A többi azonban mintha más-más zenei világot képviselne. A rendszer, a pentatónia, a rend maga azonban azonos. Ennek fontosságát nem elég csupán megemlíteni. Tanulmányomban kiemelt fontosságot tulajdonítok ennek a jelenségnek.

Hasonló nyelvi példát mutatok be egyik régebbi személyes élményemen keresztül. Öt évvel ezelőtt Spanyolországban voltunk a feleségemmel együtt baszk földön, három hetet tanítottunk magyar néptáncot egy ottani baszk közösségnek. Beszélgetéseink során kiderült, hogy a baszk nyelv sokkal közelebb áll a magyarhoz, mint a spanyolhoz. Ez is ugyanúgy ragozó, mint a magyar, ugyanúgy használják a birtokos ragot, mint a magyarban. Ragok, toldalékok, jelek kapcsolódnak a szótövekhez. A baszk nyelv mondatszerkesztésében is a legfontosabb szavak kerülnek a mondat elejére, és ugyanúgy a k a többes szám jele, mint a magyarban (lagun = barát, lagunek = barátok). Igaz, hogy a szavak másak, igaz, hogy a két nép nem nagyon értené meg egymás nyelvét, a nyelv szerkezete, a rendszer maga viszont azonos.

[9]

A rendszert a rend szóval is helyettesítettem, nem véletlenül. Édesapám[10] annak idején beszámolt nekem a pentaton hangsor tanulmányozása során elért eredményeiről. Arra a következtetésre jutott, hogy ez közelebb áll a természethez, mint a hétfokú sorok. Az ötfokú dallamokra jellemző hangközök frekvenciakülönbségeinek számarányai nagyon közeliek az aranymetszés arányaihoz.[11] Ez alapján édesapám bizonyítani vélte, hogy az emberi fül felépítésében lévő belső csiga tulajdonképpen aranymetszéscsiga. Elbeszélése alapján ugyanezért a felfedezésért később egy tudós Nobel-díjat kapott.[12] Édesapám szerint ő aranymetszés arányokkal megépített egy mesterséges fület, mely „hallott”.

Mikor annak jelentőségét próbáltam felmérni, hogy végül is a rendszer az, ami azonos, akkor hirtelen eszembe ötlött, hogy nézzem meg: a nyelvi rendszerek milyen térképet mutatnak a földgolyón. És beütöttem a Goggle keresőbe, hogy aglutináló nyelvek (ragozó nyelvek). A 7. ábra egy részletét tartalmazza annak az oldalnak, mely előjött.

[13]

 

 

Példák

·         A finn taloissani (házaimban) így bontható fel: talo (ház) + i (többesszám jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos személyrag - ami jel).

·         A szuahéli mimi ninakupenda wewe (szeretlek) így bontható fel: mimi ni (én) na (jelen idő) ku (te) penda (szeret) wewe (te)

·         Míg a legtöbb ragozó nyelv utóragokat használ, addig a mon-khmer nyelvcsaládhoz tartozó khaszi nyelv kizárólag előragokat és elöljárószavakat használ. Példa: nga leit (megyek), nga la leit (mentem) nga la lah leit (mentem (régmúlt)).

·         A hatti, a sumer, a burusaszki és a maja nyelvek a szó elején, végén és belsejében egyaránt toldalékolnak.

·         A magyar nyelvből:

o        Igeragozás: úszom, úszol, úszik, úszunk, úsztok, úsznak.

o        Főnévragozás: élet, életet, életben, életen, életről, életnek, élettel, élethez, életért stb.

o        Melléknévragozás: kedves, kedvesen, kedvesek, kedvesebb

Agglutináló nyelvek

Agglutináló nyelvnek számít a magyar nyelven kívül

·         például az úgynevezett finnugor nyelvcsalád többi nyelve

·         az altáji nyelvcsalád nyelvei

·         a szuahéli és rokonai, a bantu nyelvek

·         a japán nyelv

Kifejezőerejük nagy része a ragozásban rejlik, a szórend a finomabb árnyalatokhoz való. A ragozó nyelvek nyelvtana jóval többet foglalkozik az alaktannal, mint a mondattannal.

Az indoeurópai nyelvek eredetileg a flektáló nyelvek közé tartoznak, például ilyen a szanszkrit, az ógörög és a latin nyelv. Manapság azonban az indoeurópai nyelvek között agglutináló nyelvek is akadnak, mint a perzsa, illetve például az újlatin nyelvek a ragozás leegyszerűsödése folytán egyaránt mutatnak agglutináló és flektáló tulajdonságokat.

Az amerikai földrészen agglutináló nyelv például a kecsua, az egykori Inka Birodalom nyelve.

 

Már nem is csodálkoztam, amikor a megjelenő oldalt olvastam. Úgy látszik, a lelkemben már összeállt a kép. Hiszen a ragozó nyelveket beszélő népcsoportok egy jó része – Árkay László szavaival élve – „egészen misztikusan azonos” egyrészt a pentatóniát használó népekkel, másrészt a génkutatások és az ősrégészet eredményeiből kirajzolódó kapcsolatban álló etnikumokkal. A fenti ábrán látható, hogy az említett hat folt közül öt megtalálható a ragozó nyelvek térképén is: a Kárpát-medence a magyar nyelvvel, Közép Ázsia az altáji nyelvek egy részével, a Távol Kelet a japánnal, Közép Afrika a bantu nyelvekkel, valamint az amerikai indiánok a majával és a kecsua nyelvvel. Habár a kelta nyelvek közül egyik sem agglutináló, vannak olyan elképzelések, hogy a baszkok is kelta származású nép. Mindezeken túl megemlítem még dr. Simon Péter előadását, melyben elmondja, hogy a kanadai dakota és oglala indiánok nyelve is ragozó, sőt, ennél sokkal több kapcsolódási pontra mutat rá az indiánok és a magyar nép között.[14] Ugyanakkor a Duna-tv által pár éve sugárzott dokumentumfilmet is kiemelném, melyet egy, az ujgurok földjén (Kína észak-nyugati részén) szervezett magyar expedíció alkalmával forgattak, és ugyanilyen rokonságra hívta fel a figyelmet a magyarság és az ujgur nép között.[15] A felsorolt nyelvi hasonlóságokon kívül még figyelemre méltó adalékokat találtam az interneten. A japán nyelvben „a magyarral azonos a nevek használata (vezetéknév, keresztnév), a dátum és cím használata, a birtokos eset használata (először jön a birtokos, utána a birtok, például a ház ajtaja). A címeket is hasonló módon írják (nagyobb egységtől a kisebb felé haladva): város, városrész, háztömb stb.”[16] „A maja a magyarhoz hasonlóan agglutináló nyelv. Nyelvtani nem nincs, a természetes nemeket – akárcsak a magyarban – szóösszetétellel jelölik: ah = férfi, ix (ejtsd: (i)s) = nő; pl. ah tzambesah ’tanár’, ix tzambesah ’tanárnő’. … A jelzős szerkezetekben a melléknév a főnév előtt áll, mint a magyarban: pl. nojoch, ’nagy’: nojoch kax ’nagy falu’, nojoch polob ’nagy fejek’.”[17] A kecsua is „a magyarhoz hasonlóan agglutináló nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, így a természetes nemeket (a magyarral analóg módon) a qari (-férfi) és a warmi (-nő) szócskákkal jelzik. … A többes szám jele a -kuna, amelyhez a további toldalékok járulnak, ahogy a magyarban is. A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban hatun wasi »nagy ház« / hatun wasikuna »nagy házak« / hatun wasikunapi »nagy házakban«”.

[18]

 

 
Testvéroldalak
 
Testvéroldalak

 

 

 
Kezelések, eredmények

 Jelentkezés kezelésre Pátyon

  Eredmények: Keresztmetszet
Hangterápia:

 
Elérhetőség

www.abahangterapia.gportal.hu
 

Tőke Zoltán    Tel.:  +36 30 9498 654

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Böngésző
 
SMS-hirdetőfal
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre