A mott�ul v�lasztott id�zet mell� k�v�nkozik Kod�lynak az a meg�llap�t�sa is, miszerint az �tfok� (pentaton) dallamok k�pezik a magyar nemzet leg�sibb zen�j�t.[1] Tanulm�nyom els� r�sz�ben a magyar n�pzene, pontosabban ennek pentaton jellege fel�l k�zel�tem meg a t�m�t.

El�gg� elterjedt az a t�ves elk�pzel�s, hogy a pentat�nia hi�nyos h�tfok� hangsor. Ez�rt sokan �gy jellemzik a pentat�ni�t, mint egy olyan hangrendszert, amelyb�l hi�nyzik a f� �s a ti hang. A f�lhang n�lk�li pentat�nia teh�t do, re, mi, sz� �s l� hangokb�l �ll. (L�tezik f�lhangos pentat�nia is, p�ld�ul a jap�nokn�l, s�t, m�g magyar nyelvter�leten is megtal�lhat�, a Dun�nt�lon, de a kett� nem egyforma.) A magyar n�pzen�ben a pentaton dallamok �ltal�ban l� v�g�ek (l� hangon z�rnak), ami ezt a hangsort teljesen szimmetrikuss� teszi: l�,        d�, r�, mi,        sz� (sz�nd�kosan hagytam ki a ti �s a f� hely�t, mert �gy szeml�letesebb a szimmetria: a rendszer els� k�t hangja k�z�tt kis terc t�vols�g van, azt�n k�vetkezik k�t eg�szhang l�p�s, v�g�l pedig m�g egy kis terc), ld. az 1. �br�t.

Ez persze csup�n a hangsor, amiben egyezm�nyesen csak egyszer szerepel minden hangmagass�g. Ez nem jelenti azt, hogy a pentaton dallamok �sszesen csak �t hangon mozognak. Ezek a hangok ism�tl�dhetnek okt�vval fennebb vagy lennebb, �gy a tiszta pentaton magyar dallamokban �ltal�ban a k�vetkez� sor lelhet� fel: sz�, l�, d�, re, mi, sz�, l�. A pentaton hangsornak a dallamban kirajzol�d� v�z�n, a pill�rhangokon k�v�l, melyet tiszta �tfok�s�gnak (tiszta pentat�ni�nak) nevez�nk, gyakran megjelennek a h�zagokat kit�lt� �n. pien hangok (k�nai sz�). A pien hangok �ltal az �tfok� hangrendszer kieg�sz�lhet hat-, h�t-, nyolc- vagy kilencfok�v�. Ilyenkor a mi �s a sz� k�z�tt megjelenhet a f� vagy a fi, esetleg mindkett� (ut�bbi esetben a r�gi st�lus� dallamokn�l t�bbnyire el�bb a fi, azt�n a f� jelenik meg). A l� �s a d� k�z�tt pedig a ti �s/vagy a t� (itt is, ha mindkett� jelen van, akkor el�bb a ti, azt�n a t� szokott megjelenni), ld. a 2. �br�t.

A probl�ma azzal az elk�pzel�ssel, hogy a pentat�nia a h�tfok� (diatonikus) hangrendszernek a r�sze, vagy egy kor�bbi fejl�d�si f�zisa, ott van, hogy a magyar n�pzen�ben nem vezet egyenes �t a pentat�ni�t�l a h�tfok�s�g fel� (�s m�sutt sem). Ez azt jelenti, hogy a h�tfok� magyar n�pdalok nem a pentaton dallamokb�l alakultak ki. Ut�bbiakban szinte mindig felfedezhet� a dallam �tfok� v�za, ahol a pentaton sor hangjainak meghat�roz� szerep�k van. A pien hangok pedig legt�bbsz�r m�sodrang� szerepet t�ltenek be, �gymond csak t�ltel�kek (r�vid hangok, a dallam kev�sb� fontos helyein, a dallam folyam�n kev�sszer, t�bbnyire hangs�lytalan helyeken jelennek meg). Amikor pedig egy h�zagot k�tf�le pien hang t�lt ki, ez azt mutatja, hogy az �tfok� szerkezet m�g igen er�s, a h�zagokat kit�lt� hangok m�g nem �n�ll�sultak. Ez�rt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a h�tfok� hangsorok �s dallamok �n�ll� fejl�d�si utat j�rtak be, f�ggetlen�l a pentat�ni�t�l.

A pentat�nia �s a h�tfok� hangrendszer k�z�tti k�l�nbs�g k�nnyebben meg�rthet� a zongora billenty�it szeml�lve. A feh�r billenty�k a h�tfok� rendszert teszik ki, a fekete billenty�k pedig a pentaton hangsort (ld. a 3. �br�t).

A zongora seg�ts�g�vel k�nnyebben meg�rthetj�k azt is, hogy a k�t rendszer tulajdonk�ppen kieg�sz�ti egym�st: 7 + 5 = 12. Val�sz�n�leg sokan tudj�k, hogy a tizenkett� az eg�sznek, a teljess�gnek a sz�ma. 12 a csillagjegyek, a h�napok, az �r�k sz�ma, 12 = egy tucat, teh�t maga az egys�ges eg�sz. A zen�ben tulajdonk�ppen arr�l van sz�, hogy a h�tfok� rendszer alkotja az egyik fel�t, az �tfok� pedig a m�sik fel�t a teljes eg�sznek.

A pentat�nia �s a h�tfok� hangsorok k�z�tt teh�t nincs k�zvetlen rokons�g. Ugyan�gy, mint ahogy a k�tf�le hangrendszert haszn�l� n�pek k�z�tt sincs. N�zz�k meg tov�bb�, hogy kik is haszn�lj�k a pentat�ni�t a vil�gban.

A Zenei Lexikonban a k�vetkez�ket olvashatjuk a pentat�ni�r�l: „A ~ egyik �si forr�svid�ke vlsz. a t�rt�nelem el�tti K�z�p- �s Kelet-�zsia (Tibet �s az �si K�na); onnan sug�rzott sz�t egyr�szt H�ts�- �s El�-India, Indon�zia, Melan�zia �s Mikron�zia, valamint Nyugat-Polin�zia fel�, m�sr�szt Kelet- �s K�z�p-Eur�p�ba, �rz�je t.k. a magyar n�pzene r�gi r�tege. M�sik kisug�rz�si ter�lete a F�ldk�zi-tenger vid�ke: maradv�nyai megtal�lhat�k a berber zen�ben, a d�l-olasz �s szard�niai n�pzen�ben, a kelta n�pcsoportok dalaiban. Elterjedt a ~ az afrikai �ltetv�nyesek (t.k. a bantuk) �s a f�ldm�ves indi�nok k�z�tt is. Az, hogy a ~ eljutott k�l�nb�z� fokon �ll� vad�sz- �s p�sztorn�pekhez is (pl. a lappokhoz, t�rk t�rzsekhez �s mongolokhoz, k�z�p-kaliforniai gy�jt�get�kh�z �s k�z�p-ausztr�liai kezdetleges vad�szn�pekhez), bizony�ra a kultur�lis �rintkez�s k�zvet�t�s�vel l�trej�tt m�sodlagos elterjed�sre vezethet� vissza.”[2] A fentieken k�v�l m�g sok m�s n�p is haszn�lja a pentat�ni�t, azonban n�luk sokkal kisebb ennek a jelent�s�ge.

K�l�n�snek t�nhet dr. �rkay L�szl� felismer�se, aki bizonyos n�pek �s n�pcsoportok k�z�tti kapcsolatra mutat r�. Egyik �r�s�ban besz�mol a montre�li McGill Egyetem kiv�l� professzor�nak, Wilder Penfieldnek �s munkacsoportj�nak a kutat�sair�l. A g�nkutat�sok �rdekes m�don bizonyos f�ldrajzi ter�leteket emelnek ki, mint a g�n�llom�ny szempontj�b�l rokon n�pek lak�helyeit. Ezek a foltok „eg�szen misztikusan” azonosak azokkal a ter�letekkel, ahol a pentat�nia megtal�lhat� F�ld�nk�n. �rkay tov�bb� Bar�th Tibor professzorral val� telefonbesz�lget�s�t id�zi: „Ekkor ezeket mondta nekem T�bor: ... � nem ismeri a n�pdalokat, nem zen�sz. Van neki egy vil�gt�rk�pe, amelyen felt�ntette, hol tal�ltak az �skort�l kezdve, ak�rmilyen �s magyar vagy b�rmilyen m�s nyelven olvashat�, megfejthet� feliratokat. De bevallja nem �rti, mert a F�ld �t hely�n vannak teljesen sz�tsz�r�dva. Erre elkezdtem hegyezni a f�lemet. »Melyik �t helyen?« k�rdeztem. »H�t – mondta T'ibor,

1. Magyarorsz�gon �s K�z�p �zsia Ural k�rny�k�n, de nem a szl�v ter�leteken,

2. A T�vol-Keleten K�n�ban �s Jap�nban.

3. K�z�p Afrik�ban

4. Az amerikai indi�n vid�keken �s

5. Sk�ci�ban.«

H�t majdnem le�ltem! Ezek a foltok ugyanis hajsz�lra azonosak a pentatonikus zene 5 nagy foltj�val �s a Penfield Bizotts�g f�le v�rcsoport foltokkal! Ez h�rom egym�st�l teljesen k�l�n ir�nyb�l, a n�pzenekutat�s, a n�pcsoport kutat�s �s az �sr�g�szet ter�r�l sz�rmaz� bizony�t�kok adatait hozza egy nevez�re!”

[3]

Val�j�ban ink�bb hat „foltr�l” kellene besz�lni: a K�rp�t-medenc�r�l, K�z�p �zsi�r�l (tulajdonk�ppen az itt �l� rokon n�pek lakta vid�kekr�l), a T�vol Keletr�l, K�z�p Afrik�r�l, az amerikai indi�n vid�kekr�l �s Eur�pa kelta sz�rmaz�s� n�peinek ter�leteir�l.[4] Hab�r a pentat�nia els�dleges elterjed�si ter�letei k�z�tt a Zenei Lexikon m�s n�peket is megeml�t, �rkay besz�mol�j�ban – a g�nkutat�s �s az �sr�g�szet szemsz�g�b�l – ezekr�l nem esik sz�.

Figyelj�k meg tov�bb�, hogy milyen titkokat rejteget anyanyelv�nk. Varga Csaba a nyelv alapj�n jellemzi a magyars�g lelki tulajdons�gait,[5] �s arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy a magyar ember sz�m�ra az egys�ges eg�sz a legfontosabb. Mindig az eg�szt�l k�zel�t a r�szletek fel�. Ezzel szemben az indoeur�pai n�pek sz�m�ra, ugyancsak a nyelv vizsg�lata alapj�n, a r�szletek fontosabbak. Ezekb�l indulnak ki, �s pr�b�lj�k �sszerakni az egys�ges eg�szet. A nyelvben ez a k�vetkez�k�ppen nyilv�nul meg: mi, amikor megnevezz�k magunkat, el�bb a csal�dnev�nket mondjuk el, s csak azt�n a keresztnev�nket. Hogyha a helys�g is r�sze a nev�nknek, akkor legel�sz�r a legnagyobb k�rnyezetet nevezz�k meg, �s ezut�n k�zel�t�nk fokozatosan a legkisebb egys�g fel�, akik mi magunk vagyunk. P�ld�ul: K�r�si Csoma S�ndor. Az indoeur�pai nyelvekben ez pont ford�tva van, teh�t saj�t magukb�l indulnak ki, �s �gy t�g�tj�k a k�rt eg�szen a legnagyobb k�rnyezetig, amely ugyan�gy lehet a helys�gn�v is. Ekkor az ker�l legt�volabb t�l�k, mint egyedt�l. P�ld�ul: Barbu �tef�nescu Delavreancea. Ugyanakkor a d�tumot is hasonl�k�ppen k�zel�ti meg a magyar. El�bb a legnagyobb keretet nevezi meg: az �vet, azt�n a h�napot, �s lassank�nt k�zel�t a mai nap fel�. Az indoeur�pai n�pek pont ford�tva teszik ezt: a mai napb�l indulnak ki, ami legk�zelebb van hozz�nk, �s ut�na t�g�tj�k a k�rt a teljess�g fel�. Nyelv�nkben az �sszetett szavak eset�n is el�re ker�l a nagyobb, fontosabb egys�g, ut�na pedig a r�sz(egys�g). P�ld�ul: asztall�b, futballp�lya, Cs�kszereda stb.[6] Az indoeur�pai nyelvekben ez ford�tva t�rt�nik (rom�nul: piciorul mesei, teren de fotbal, Miercurea Ciuc stb.). A 4. �br�n megpr�b�lom a k�t ellent�tes szeml�letet bemutatni: a magyar ember belehelyezi mag�t az egys�ges eg�szbe. A teljess�g r�szek�nt �li meg saj�t �let�t (jobb oldalt). Ezzel szemben az indoeur�pai n�pek (a nyelv elemz�se alapj�n) kiemelik magukat az egys�ges eg�szb�l. �n�ll�, kisebb egys�gk�nt �lik meg l�t�ket, f�ggetlen�l a teljess�gt�l (bal oldalt).

Erre a szeml�letre egy nagyon �rdekes id�zetet tal�ltam Kod�ly Zolt�nt�l, aki a szolmiz�l�sr�l, ennek gyakorlat�r�l a k�vetkez�ket �rja: „Glob�lisan kell olvasni. Eg�sz sz�t, majd t�bbet, eg�sz mondatot �tfogni egy pillant�ssal. Az eg�szb�l indulni a r�szletek fel�. Szokjunk r�, nem hangonk�nt szedj�k �ssze, hanem elej�t�l v�g�ig gyorsan �ttekintve, mint egy t�rk�pet. Eg�sz�ben, egy darabban �rezz�k meg, miel�tt hozz�kezd�nk hangos el�nekl�s�hez.”[7] Alapj�ban v�ve � is ugyanazt sugallja, mint Varga Csaba. �gy gondolom, hogy Kod�ly teljesen tiszt�ban volt azzal, mit is jelent a magyar l�lek.

Hogy hogyan is nyilv�nul meg mindez a gyakorlatban, azt, t�bbek k�z�tt, egy apr� szem�lyes �lm�nyemmel szeretn�m szeml�ltetni. Egy k�zeli j� bar�tom mes�lte, aki �p�t�szm�rn�k �s �zletember, hogy egy bukaresti ki�ll�t�son vett r�szt, ahol a standja egy budapesti, ugyancsak �p�t� c�g igazgat�j�nak a standja mellett volt. Besz�lgettek, �sszeismerkedtek, s miut�n a bar�tom megtudta, hogy a budapesti �zletember nem j�rt m�g Erd�lyben �s nem ismeri ezt a vid�ket, sz�v�lyesen megh�vta mag�hoz. Azt mondta neki, hogy b�rmikor, amikor ideje engedi �s �ssze tudj�k egyeztetni az id�pontot, sz�vesen l�tja n�luk otthon, �s ell�tja �t a csal�dj�val egy�tt. Erre az illet� a fi�hoz fordult, �s csod�lkozva mondta: „Te, ez m�g nem is ismer minket, m�gis megh�vott mag�hoz!” Ez az ember val�sz�n�leg m�r kezdte elvesz�teni a magyar lelket, nem �rti m�r, hogyan is m�k�dik a magyar l�lek.

Az 5. �br�n k�t v�gletet mutatok be, Ag�cs J�zsef term�szet- �s rendszerelm�let�nek �sszefoglal�s�t,[8] mely hasonl� m�don k�zel�ti meg a k�t ellent�tes vil�gn�zetet, lelki be�ll�totts�got, mint Varga Csaba a nyelv alapj�n.

Vess�k �ssze ezt a t�bl�zatot a 4. �br�val. A szekulariz�lt vil�gn�zet az indoeur�pai n�pek lelki saj�toss�gait, a szakr�lis vil�gn�zet pedig a magyar l�lek jellemz�it sorakoztatja fel. Jel�lj�k egyel�re a k�t v�gletet konvencion�lisan egy „–”, illetve egy „+” jellel (ld. a 6. �br�t). Ne mondjuk egyikre sem, hogy j� vagy rossz. Csup�n annyit jegyezz�nk meg, hogy k�t p�lust k�pviselnek. Ezeknek jelent�s�g�re k�s�bb visszat�rek.

Hogyha egy p�rhuzamot vonunk a pentaton hangrendszer �s az el�bb eml�tett nyelvi saj�toss�gok k�z�tt, akkor azt mondan�m, hogy a pentat�nia az, amelyik befogad, elfogad. Nyitott az idegen elemek befogad�s�ra (ld.: pien hangok). Azt a lelket mint�zza, mely a teljess�g r�szek�nt �li �let�t. A teljess�g pedig sok apr� kis r�szb�l �ll. Ez�rt befogadja az idegen elemeket an�lk�l, hogy a pentaton jellege megv�ltozna. A h�tfok�, diatonikus hangrendszerek viszont z�rtak. Ezekben a n�pdalokban nagyon ritk�n fordul el�, hogy a rendszert�l idegen hangok jelenjenek meg. Azt a lelket k�pviselik, mely kiemeli mag�t az egys�ges eg�szb�l, legt�bbsz�r k�ptelen elfogadni, befogadni a m�ss�got, a t�le idegen mentalit�st, vil�gn�zetet. A h�tfok� dallamok t�bbnyire az indoeur�pai n�pek zen�j�re jellemz�k, tov�bb� a s�mi �s az arab n�pek�re.

A k�l�nb�z� n�pcsoportok pentaton dalait hallgatva felt�nik, hogy jelleg�kben eg�szen m�s hangulatot t�kr�znek (ld. a 6. jegyzetet). A magyarhoz legk�zelebb a k�z�p �zsiai rokon n�pek dalai �llnak. Tal�n az ujgur dallamok is k�zel�tenek. A t�bbi azonban mintha m�s-m�s zenei vil�got k�pviselne. A rendszer, a pentat�nia, a rend maga azonban azonos. Ennek fontoss�g�t nem el�g csup�n megeml�teni. Tanulm�nyomban kiemelt fontoss�got tulajdon�tok ennek a jelens�gnek.

Hasonl� nyelvi p�ld�t mutatok be egyik r�gebbi szem�lyes �lm�nyemen kereszt�l. �t �vvel ezel�tt Spanyolorsz�gban voltunk a feles�gemmel egy�tt baszk f�ld�n, h�rom hetet tan�tottunk magyar n�pt�ncot egy ottani baszk k�z�ss�gnek. Besz�lget�seink sor�n kider�lt, hogy a baszk nyelv sokkal k�zelebb �ll a magyarhoz, mint a spanyolhoz. Ez is ugyan�gy ragoz�, mint a magyar, ugyan�gy haszn�lj�k a birtokos ragot, mint a magyarban. Ragok, toldal�kok, jelek kapcsol�dnak a sz�t�vekhez. A baszk nyelv mondatszerkeszt�s�ben is a legfontosabb szavak ker�lnek a mondat elej�re, �s ugyan�gy a k a t�bbes sz�m jele, mint a magyarban (lagun = bar�t, lagunek = bar�tok). Igaz, hogy a szavak m�sak, igaz, hogy a k�t n�p nem nagyon �rten� meg egym�s nyelv�t, a nyelv szerkezete, a rendszer maga viszont azonos.

[9]

A rendszert a rend sz�val is helyettes�tettem, nem v�letlen�l. �desap�m[10] annak idej�n besz�molt nekem a pentaton hangsor tanulm�nyoz�sa sor�n el�rt eredm�nyeir�l. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ez k�zelebb �ll a term�szethez, mint a h�tfok� sorok. Az �tfok� dallamokra jellemz� hangk�z�k frekvenciak�l�nbs�geinek sz�mar�nyai nagyon k�zeliek az aranymetsz�s ar�nyaihoz.[11] Ez alapj�n �desap�m bizony�tani v�lte, hogy az emberi f�l fel�p�t�s�ben l�v� bels� csiga tulajdonk�ppen aranymetsz�scsiga. Elbesz�l�se alapj�n ugyanez�rt a felfedez�s�rt k�s�bb egy tud�s Nobel-d�jat kapott.[12] �desap�m szerint � aranymetsz�s ar�nyokkal meg�p�tett egy mesters�ges f�let, mely „hallott”.

Mikor annak jelent�s�g�t pr�b�ltam felm�rni, hogy v�g�l is a rendszer az, ami azonos, akkor hirtelen eszembe �tl�tt, hogy n�zzem meg: a nyelvi rendszerek milyen t�rk�pet mutatnak a f�ldgoly�n. �s be�t�ttem a Goggle keres�be, hogy aglutin�l� nyelvek (ragoz� nyelvek). A 7. �bra egy r�szlet�t tartalmazza annak az oldalnak, mely el�j�tt.

[13]

P�ld�k

·         A finn taloissani (h�zaimban) �gy bonthat� fel: talo (h�z) + i (t�bbessz�m jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos szem�lyrag - ami jel).

·         A szuah�li mimi ninakupenda wewe (szeretlek) �gy bonthat� fel: mimi ni (�n) na (jelen id�) ku (te) penda (szeret) wewe (te)

·         M�g a legt�bb ragoz� nyelv ut�ragokat haszn�l, addig a mon-khmer nyelvcsal�dhoz tartoz� khaszi nyelv kiz�r�lag el�ragokat �s el�lj�r�szavakat haszn�l. P�lda: nga leit (megyek), nga la leit (mentem) nga la lah leit (mentem (r�gm�lt)).

·         A hatti, a sumer, a burusaszki �s a maja nyelvek a sz� elej�n, v�g�n �s belsej�ben egyar�nt toldal�kolnak.

·         A magyar nyelvb�l:

o        Igeragoz�s: �szom, �szol, �szik, �szunk, �sztok, �sznak.

o        F�n�vragoz�s: �let, �letet, �letben, �leten, �letr�l, �letnek, �lettel, �lethez, �let�rt stb.

o        Mell�kn�vragoz�s: kedves, kedvesen, kedvesek, kedvesebb

Agglutin�l� nyelvek

Agglutin�l� nyelvnek sz�m�t a magyar nyelven k�v�l

·         p�ld�ul az �gynevezett finnugor nyelvcsal�d t�bbi nyelve

·         az alt�ji nyelvcsal�d nyelvei

·         a szuah�li �s rokonai, a bantu nyelvek

·         a jap�n nyelv

Kifejez�erej�k nagy r�sze a ragoz�sban rejlik, a sz�rend a finomabb �rnyalatokhoz val�. A ragoz� nyelvek nyelvtana j�val t�bbet foglalkozik az alaktannal, mint a mondattannal.

Az indoeur�pai nyelvek eredetileg a flekt�l� nyelvek k�z� tartoznak, p�ld�ul ilyen a szanszkrit, az �g�r�g �s a latin nyelv. Manaps�g azonban az indoeur�pai nyelvek k�z�tt agglutin�l� nyelvek is akadnak, mint a perzsa, illetve p�ld�ul az �jlatin nyelvek a ragoz�s leegyszer�s�d�se folyt�n egyar�nt mutatnak agglutin�l� �s flekt�l� tulajdons�gokat.

Az amerikai f�ldr�szen agglutin�l� nyelv p�ld�ul a kecsua, az egykori Inka Birodalom nyelve.

M�r nem is csod�lkoztam, amikor a megjelen� oldalt olvastam. �gy l�tszik, a lelkemben m�r �ssze�llt a k�p. Hiszen a ragoz� nyelveket besz�l� n�pcsoportok egy j� r�sze – �rkay L�szl� szavaival �lve – „eg�szen misztikusan azonos” egyr�szt a pentat�ni�t haszn�l� n�pekkel, m�sr�szt a g�nkutat�sok �s az �sr�g�szet eredm�nyeib�l kirajzol�d� kapcsolatban �ll� etnikumokkal. A fenti �br�n l�that�, hogy az eml�tett hat folt k�z�l �t megtal�lhat� a ragoz� nyelvek t�rk�p�n is: a K�rp�t-medence a magyar nyelvvel, K�z�p �zsia az alt�ji nyelvek egy r�sz�vel, a T�vol Kelet a jap�nnal, K�z�p Afrika a bantu nyelvekkel, valamint az amerikai indi�nok a maj�val �s a kecsua nyelvvel. Hab�r a kelta nyelvek k�z�l egyik sem agglutin�l�, vannak olyan elk�pzel�sek, hogy a baszkok is kelta sz�rmaz�s� n�p. Mindezeken t�l megeml�tem m�g dr. Simon P�ter el�ad�s�t, melyben elmondja, hogy a kanadai dakota �s oglala indi�nok nyelve is ragoz�, s�t, enn�l sokkal t�bb kapcsol�d�si pontra mutat r� az indi�nok �s a magyar n�p k�z�tt.[14] Ugyanakkor a Duna-tv �ltal p�r �ve sug�rzott dokumentumfilmet is kiemeln�m, melyet egy, az ujgurok f�ldj�n (K�na �szak-nyugati r�sz�n) szervezett magyar exped�ci� alkalm�val forgattak, �s ugyanilyen rokons�gra h�vta fel a figyelmet a magyars�g �s az ujgur n�p k�z�tt.[15] A felsorolt nyelvi hasonl�s�gokon k�v�l m�g figyelemre m�lt� adal�kokat tal�ltam az interneten. A jap�n nyelvben „a magyarral azonos a nevek haszn�lata (vezet�kn�v, keresztn�v), a d�tum �s c�m haszn�lata, a birtokos eset haszn�lata (el�sz�r j�n a birtokos, ut�na a birtok, p�ld�ul a h�z ajtaja). A c�meket is hasonl� m�don �rj�k (nagyobb egys�gt�l a kisebb fel� haladva): v�ros, v�rosr�sz, h�zt�mb stb.”[16] „A maja a magyarhoz hasonl�an agglutin�l� nyelv. Nyelvtani nem nincs, a term�szetes nemeket – ak�rcsak a magyarban – sz��sszet�tellel jel�lik: ah = f�rfi, ix (ejtsd: (i)s) = n�; pl. ah tzambesah ’tan�r’, ix tzambesah ’tan�rn�’. … A jelz�s szerkezetekben a mell�kn�v a f�n�v el�tt �ll, mint a magyarban: pl. nojoch, ’nagy’: nojoch kax ’nagy falu’, nojoch polob ’nagy fejek’.”[17] A kecsua is „a magyarhoz hasonl�an agglutin�l� nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, �gy a term�szetes nemeket (a magyarral anal�g m�don) a qari (-f�rfi) �s a warmi (-n�) sz�csk�kkal jelzik. … A t�bbes sz�m jele a -kuna, amelyhez a tov�bbi toldal�kok j�rulnak, ahogy a magyarban is. A jelz�s szerkezetben a mell�kn�v megel�zi a f�nevet, �s v�ltozatlan alakban marad, mint a magyarban hatun wasi »nagy h�z« / hatun wasikuna »nagy h�zak« / hatun wasikunapi »nagy h�zakban«”.

[18]