Nemeskürty- Hortyról
Horthy Miklós, hazánk egykori kormányzója 52. évvel ezelőtt hunyt el. Nemeskürty István a különböző történelmi értékelésekről mondta el véleményét
Nemeskürty István véleménye Horthy Miklósról:
Horthy Miklós, hazánk egykori kormányzója 52. évvel ezelőtt hunyt el. Nemeskürty István a különböző történelmi értékelésekről mondta el véleményét
- Milyen állapotban volt az az ország, amelyet Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányozni kezdett?
Nemeskürty István: - Egy elvesztett I. világháború után, szétzüllött országot kellett, rendbe tenni. Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme, hogy az 1541-ben, megszűnt Magyar Állam helyére visszaállította a magyar államot, mint magyar királyságot. A nemzetgyűlés először a magyar királyságot állította helyre, majd nem tarthatván igényt a már '16-ban megkoronázott királyra, azért, mert elhagyta, az országot, és mert a győztes hatalmak ehhez nem is járultak volna hozzá. Ezért a nemzetgyűlési ősi hagyományok alapján, a magyar királyság államfőjévé kormányzót tett, mint ahogy Hunyadi János is kormányzó volt, és Kossuth Lajos is kormányzó volt. Horthy Miklósnak arra kellett ügyelnie, hogy a kívántnál is kínosabban tartsa be azt, hogy az Országgyűlés által hozott, és a mindenkori miniszterelnök által aláírt rendelkezéseket betartsa, és azokba ne beszéljen bele. Mindazok a törvények is, amelyeket ma joggal marasztalunk el, mint például a zsidótörvényt, vagy mint a háborúba való belépésünk, mindez az Országgyűlés, a kormány, és a mindenkori miniszterelnök hatásköre volt. A háborúban például úgy csöppentünk bele kétszer is Bárdosi László miniszterelnök vezényletével, hogy annak a kísérő körülményeiről, a miniszterelnök a kormányzót nem is értesítette. Én ma is botrányosnak tartom, és gyalázatnak azt a módot, ahogy bekeveredtünk a háborúba. Arról sem értesítette őt például a Bárdosi, hogy Molotov külügyi népbiztos, felajánlotta a magyar kormánynak, hogyha nem veszünk részt ebben a háborúban, akkor garantálja nekünk, Erdélyt. De, hogy a hibáiról is beszéljünk, fenntartások, és kritika nélkül bízott a hadseregben, és annak vezető tábornokaiban, akikről még el sem akarta hinni, hogy számos magyar tábornok havi fizetést kap a nemzeti szocialista kormánytól. Ez hiba.
- Az elvetélt kiugrási kísértet is emiatt volt, mármint Horthy vakon bízott a tiszti karban?
Ennek pont a fordítottja az igaz. '44. tavaszától kezdve, vagyis, amikor a nemzeti szocialista német állam lerohanta, és megszállta Magyarországot, a kormányzó a kelleténél is jobban begombolkozott, hiszen mindenki tudta, még én is, aki akkor fiatalember voltam, hogy a kormányban a pénzügyminiszter Reményi Schneller Lajos a nácik ügynöke. A kiugrási kísérlet kudarcának egyik oka ez, hogy ebben nem volt annyi ember beavatva, akinek a tevékenységére szükség lett volna.
- Horthy Miklós, legnagyobb bűneként, napjaink némely történésze, az úgynevezett zsidótörvények meghozatalát tekinti.
- Nem ő hozta meg ezeket, az Országgyűlés hozta meg. Nem szívesen beszélünk arról, hogy Magyarország lakossága rendkívüli módon a nemzeti szocialista propaganda hatása alá került. A parlamentnek igen jelentős százaléka nyilas képviselőkből tevődött össze. Akkor értettem meg, hogy Tisza Istvánnak az a makacssága, hogy minden áron kapálózott az általános titkos választójog bevezetése ellen, mert az volt az elve, hogy az választhasson, aki tudja, hogy kit választ és miért; akkor értettem meg, hogy Tiszának igaza lehetett, ez amint bevezettük a titkos választójogot, az Országgyűlés nagy része nácivá vált. Így történhetett, hogy megszavazták a zsidótörvényt, megszavazta a felsőház is. Ha már megszületett az a törvény, államfőként nem tehetett mást, hogy tudomásul vette. Amikor megkezdődött a tényszerű üldözés, akkor ő mindent elkövetett, hogy ez megszűnjön, megtette honvédelmi miniszternek Nagybaczoni Nagy Vilmost, akinek első dolga volt kimenni a frontra, és tájékozódni a zsidó munkaszolgálatosok ügyében, és segített is. Amikor értesült arról, hogy a budapesti zsidóságot a nácik el akarják hurcolni, akkor parancsot adott egyik ritka módon, hozzá hűséges hívének, hogy akadályozza ezt meg, én megakadályozta, Koszorús Ferenc tábornok.
- A pártállami történetírás rendületlenül Horthy fasizmust emleget. Némely történész is.
- Kétségtelen, hogy Olaszországgal szívélyes viszonyt ápoltunk, vagy ő ápolt velünk, hiszen a győztesek közé tartozott. Kétségtelen az is, hogy Mussolini egy fasiszta államot szervezett. Ez a szó azonban, hogy fasizmus, Dél-Olaszországban a legszélsőbb baloldal jelszava volt. Az olasz közvélemény sokáig úgy gondolta, hogy végre a nemzetük érdekeit is képviselő baloldal jut hatalomra. Egy kis időbe telt, amíg kiderült, hogy ez nem így van, de hogy Horthy Miklósnál ilyen fasizmusról szó sem volt, az biztos.
Visszatérve, Horthy Miklós kormányzói működésére. Az ő ideje alatt mekkorát változott, fejlődött Magyarország?
- Nagyon rövid idő ez a korszaknak nevezett, nem is egészen két évtized, de az a biztos, hogy egy rendezett, tiszta, a külföldi turisták által örömmel látogatott orzság volt. Az emberek kétségkívül jól érezték magukat a hazájukban.
Horthy Miklós 17 évéről
,,Mint tudjuk, az 1919-es, kommunista-zsidó "patkánylázadás" felfüggesztette a Magyar Történelmi Alkotmányt, noha ehhez semmiféle jogi alapja, sem társadalmi fölhatalmazása nem volt és ideiglenes, írott alkotmánnyal kívánta azt helyettesíteni. A rendet csináló Horthy-rendszer országgyűlésének legelső dolga a történelmi jogfolytonosság helyreállítása. Nemzetgyűlést hívnak össze, s az ősi magyar Alkotmányt visszahelyezik méltó helyére. Az indoklásban kifejtik, hogy a bolsevisták fő csapásukat az 1000 éves magyar alkotmányra, a nemzeti jogalkotó géniusz legeredetibb alkotására mérték, mely ".a nemzet lelkéből évszázadokon át fejlődött ki és a legsúlyosabb megpróbáltatások között, a magyarság legjobbjainak véráldozatával lett a nemzeti lét biztos épületévé fölszentelve."
Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett. Alap- és középfokú iskoláink száma 7.418-ról csaknem a duplájára: 13.780-ra; óvodáinké 975-ről 1.140-re emelkedett. Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2.628 km. elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8.671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk! Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és beteg ségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek. Budapest (gyógy)fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk. Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.
Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt.
Horthy keze alatt nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére.
Ma van, úgy hívják: az EUSSSR által diktált, fasiszta neoliberalizmus.
Horthy idejében nem uralta egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő! Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása, de a nemzet szempontjábók kétségkívül hasznos volt.
(Kérdezem: ma ki korlátozza a mammont, és a nihilt hirdető, törpe, nemzetközileg finanszírozott, és távvezérelt, anarchista szélsőliberális SZDSZ-t?) A korlátozás akkor nemzetet mentett, ma is menthetne. Horthy alatt valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal ,,MSZP-s" közpénzen vásárolt szavazat. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat. A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető! Bárcsak ilyen vezetői ülnének a Parlamentben a magyarságnak!
|