A hunok �zsi�ban maradt r�szei viszont Tongwancheng v�ros�ban alak�tottak ki f�v�rost id�sz�m�t�sunk szerint 419-ben. Orsz�gukat Daxia (Dahszi�nak) nevezt�k �s ez az �llam szint�n az �t�dik sz�zad t�j�n l�tezett. A mai K�na ter�let�n, a nem k�nai n�pek k�z�l a hunok �p�tett�k ki a legfejlettebb v�rost. A vil�gon egy�bk�nt Tongwangcheng az egyetlen f�v�ros, amely a hunokhoz f�z�dik, �s m�g ma is megtal�lhat� – legal�bbis romokban. A telep�l�s – amelynek a neve k�r�lbel�l azt jelenti, hogy „egyes�lj�n minden nemzet” – �p�t�s�n �ll�t�lag sz�zezer ember dolgozott.

A v�ros elrendez�se k�l�nleges: az �szaknyugati r�sz magasabban fekszik, a d�lkeleti viszont alacsonyabban. Tongwanchenget t�bbek k�z�tt az�rt is szeretn�k most a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�tani a k�naiak, mert a n�h�ny �ve felfedezett telep�l�st er�sen fenyegeti az elsivatagosod�s.

A szisztematikus helyre�ll�t�s egy�bk�nt m�r megkezd�d�tt Tongwanchengben. Siker�lt p�ld�ul rekonstru�lni a „Yong'an Emelv�nyt”, ahol Helianbobo, Daxia cs�sz�ra szeml�lte a par�d�z� hun csapatokat.

„Mint nemzetis�g a hunok elt�ntek. De sok hun t�l�lte az �vezredek viharait. Sz�mos tud�s �gy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok lesz�rmazottai” – nyilatkozta a Xinhua h�r�gyn�ks�gnek Wang Shiping, a Sanhszi T�rt�neti M�zeum szak�rt�je. A Xinhua szerint ezt a v�lem�nyt sz�mos magyar kutat� is osztja (neveket a k�nai h�r�gyn�ks�g nem eml�tett).

A k�nai tud�sok hangs�lyozz�k, hogy a hunok kult�r�ja sz�mos orsz�gban hagyott nyomot maga ut�n. Mong�li�ban, Oroszorsz�gban �s �szak-K�na, vagyis Bels�-Mong�lia ter�let�n egy hangszer a hujia (hudzsia) �rzi a hunok eml�k�t, de �szaknyugat-K�n�ban, az ujgurok is j�tszanak ilyen zenei instrumentumon.