*Az igazi magyar őstörténetről*


*Kiszely István: a magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását*

*Kiszely István jeles magyarságkutató volt az Erdélyi Napló-esték
sorozat árpilisi meghívottja. A nagy közönségsikernek örvendő előadás
szerkesztett, rövidített változatát olvashatják lapunk összeállításában.*

A képet a feladó eltávolította.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus,
orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni.
Nagy alapkutatásom az volt, hogy az alany a múltat hozzuk össze a
jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett
állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba
tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy
jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a
természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot.
Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak
minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert
tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem,
megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem
magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ
felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova
európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit
Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában
találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy
biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit,
akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok
élnek, mint mi.

*Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak*

A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az
állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság
származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk
politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a
Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot,
Széchenyit, Petőfit, Shakespearet szoktam idézni.

Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk
reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van.

Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság
határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.

Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok
egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt
mondja, csak más-más oldalról.

*Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi
azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti
Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza
ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló
olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a
meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt
beszéljek.*

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam
a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák
történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet
írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma
már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob
folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel.
*Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn
történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a
magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika
nincs."* Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat
végére.

A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott
éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják.
Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére,
ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a
szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a
szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy, öt, hatszáz éves
ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye,
mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok
erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab
világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák
történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi
pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba
támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva
betódultak a Kárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.

* *

*Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára*

Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar
őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára
megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg
tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi
kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket,
hitvilágunkat.

A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt,
és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére
sem tudtak sokasodni.

Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk
harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta
megtenni. Gondolják végig!

Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és - fogadjuk már el -
most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a
francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind
indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden
részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel
Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába.
Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az
olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta:
"amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a
föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem
itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát
Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a
kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a
jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták
fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt
ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából
vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a
kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent
átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. *Önök egy sokkal
magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a
történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem,
önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle,
vagy tőlük." *Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát
ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi
véghezvittünk?

*A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk*

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében.
Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a
török például nem jutott fel Észak-Magyarországra. A német
választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia
hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három
és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves
tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak
rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli,
elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. *Elolvasom a
négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság
három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok,
568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe.* *Akikhez
1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és
nagykunok.* A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki
szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a
magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából
hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.

*Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia
gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között
és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi
a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a
Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza
közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben
Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy
Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól
tudjuk.*

*A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz*

Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a
történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig
szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A
történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a
nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az
ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a
kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.

*Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük
el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen.
Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a
világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a
tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb
tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk
belőle egyet s mást.* *Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális
eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a
finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai
török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt
mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt
mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az
ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova
tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.*

*Széchenyi írta a naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni.
De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem
szeretnek az emberek".* Ezt a részt soha le nem fordították a
naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások
jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az
egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem
vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai
eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke
tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták
és antiszemiták.

*Attila, az első évezred legnagyobb embere*

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai
tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy
befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi
13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó
oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség
esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. *Egy ismerős
katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New
York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király
uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a
közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el.
Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford
gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében
uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a
U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az
időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel.
Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett
csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának
(mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél
tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!" És nem azért
nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert
"te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az
első évezred legnagyobb embere volt.*

Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor
pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a
nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg
van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi
Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen
építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.

*Háromezer éves magyar szakácskönyv*

A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!

*Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink
lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni
Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első
szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor
Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget,
a pörköltet és a takenget, a gulyást és, valamint a csörögét és az
öhömöt.* Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a
kultúránkat. Utána magyarul.

Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl
szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát
tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódólva a
seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.

A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a
törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan
kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az
írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az
székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt
szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi
tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az
akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A
tudományost is idézőjelbe teszem. Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se
tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos"
Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan
testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok
őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én
olyat akarok tanítani, ami igaz.

Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád
népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század
legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a
nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról
beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a
szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák leírták a
kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a
kereskedelmünket, leírták a hangszereinket. Ezzel szemben a Monarchia
történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó
népnek kellett lenni!

*Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk*

*Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm
címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul,
de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze
nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó
népnek kellett lennünk.*

Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön
félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az
erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem
tudom, hogyan képzelik.

De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok,
bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a
Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van
Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. *Világosító Gergely, a
nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a
ruházatunkat.* Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még
Örményorszégban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!

*Nekem őrült barátaim vannak csak -, mert őrült emberrel érdemes
barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben
pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most
Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy
jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország
négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával
rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok,
és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt
ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak. Soha
egy mondatot le nem fordítottak ebből!*

1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják)
előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban
dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is
dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire
megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefel
bezárták az uránbányánkat. *Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi
hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. *Ennek van egy hatodik századi
másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik
századi török fordítása.

*Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban,
Perzsiában*. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem
beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van
a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500
alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk.
Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az
őstörténeti napok keretében.

Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert
Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a
három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni,
fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet
indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor
vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.

Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból:
flopy, meg disc, meg winchester.

A képet a feladó eltávolította.

C Erdélyi Napló - 2008