A Magyar Tudom�nyos Akad�mia eln�ke �s a Nyelvtudom�nyi Int�zet igazgat�ja


Tisztelt Eln�k �r, Tisztelt Igazgat� �r!

A magyars�g kereszty�n-nemzeti azonoss�gtudat�nak meg�j�t�s��rt
szolg�l� Szent Istv�n Sz�vets�g �s ezen beadv�ny al��r�i tisztelettel
k�rj�k �nt �s munkat�rsait, hogy az �jabb tudom�nyos eredm�nyek
ismeret�ben vizsg�lj�k fel�l a magyar nyelv finnugor sz�rmaz�s�nak
elm�let�t, �s kezdem�nyezz�k az Oktat�si Miniszt�riummal kar�ltve az
�j magyar nyelvtan- �s t�rt�nelemk�nyvek kidolgoz�s�t.
Indokaink:

1.V�get �rt az a nemzetk�zi genetikai kutat�s, amelyet
egymilli�-n�gysz�zezer emberen v�geztek el. A kutat�s vezet�i, a
m�lt�n vil�gh�r� antropol�gusunk, Kiszely Istv�n professzor, valamint
az Utrechti-, a Vars�i Orvostudom�nyi Egyetem rektorai �s a N�met
Tudom�nyos Akad�mia eln�ke a Vil�gh�l�ra tett�k, �s k�z�lt�k a
Science, �s Nature tudom�nyos lapokban is: A mitokondri�lis
DNS-vizsg�lat bizony�totta: a magyars�gnak genetikailag semmi k�ze a
finnekhez, hogy genetikailag legk�zelebbi rokonaink a bels�-�zsiai
t�r�k n�pek. A finnek ennek ismeret�ben �s az �jabb nyelv�szeti
kutat�soknak k�sz�nhet�en m�r 2003-ban �t�rt�k a tank�nyveiket.

2.A mai vezet� nyelv�szek, mint Dr. Mar�cz L�szl�, J. Pokorny, Prof
Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy, �s a r�mai,
valamint a londoni egyetemi professzora, Angela Marcantonio is azon az
�ll�sponton vannak �s ezt a tudom�nyos m�diumokban k�z�lt�k is, hogy a
finnugor elm�let imm�r tarthatatlan �s a bizony�t�sa lehetetlen.
Bizony�t�kaink vannak r�, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi
�rdekekb�l er�ltett�k r� a magyar tudom�nyra, annak ellen�re, hogy a
magyars�g �rott �s �ratlan k�tf�i, �s a r�g�szeti leletek is, bels�
�zsiai, hun-szk�ta sz�rmaz�st, �s a t�r�k n�pekkel val� rokons�got
bizony�tanak. Nap�leon 1805-ben, amikor B�csbe �rkezett, megk�rdezte
tan�csad�j�t�l, Talleyrand-t�l: - Mit tegyek a magyarokkal?
A magyarok becs�lik nagyjaikat, �s b�szk�k a m�ltjukra. Vedd el
m�ltjukat, �s azt teszel vel�k, amit csak akarsz!
Nos, ezt alkalmazta B�cs, amikor az igazi, heves t�mad�st sz�rmaz�sunk
elt�rl�s�re 1821-ben megind�totta. Utas�t�st adott a b�csi
kancell�ria, hogy ,,a rebellis magyaroknak �rjanak az osztr�k
t�rt�n�szek egy olyan �st�rt�netet, amelyre nem lehetnek b�szk�k." Ezt
az utas�t�st Dr. Kiszely Istv�n tal�lta meg.
1841-ben helyezt�k az Akad�mi�nkra a sz�sz Paul Hunsdorfer jog�szt, �s
Joseph Budenzet, akik hihetetlen er�vel a magyar nyelv finnugor
sz�rmaz�s�t kezdt�k er�ltetni. Ellen�k a kiv�l� tud�sunk, M�ty�s
Fl�ri�n, �s Szentkatolnai B�lint G�bor nyelvtud�s l�ptett fel kritikus
�s b�tor hangnemben. �ket el�zt�k Magyarorsz�gr�l, mert nem voltak
hajland�ak �tvenni az alaptalan �s m�ig bizony�tatlan, hatalmi
�rdekekb�l kre�lt finnugorizmus elm�let�t.
Gr�f Sz�chenyi Istv�n a Magyar Tudom�nyos Akad�mia alap�t�ja
koronatan�ja volt ezeknek az esem�nyeknek, 1851-ben a k�vetkez�ket
�rja:
,,S most m�g tal�n ezen utols� igaz�n magyar int�zet is ki legyen
sark�b�l forgatva? F�jdalom, igen! Mert hiszen az akad�miai
alapszab�lyok minap le�rkezett megv�ltoztat�sa, legal�bb saj�t lelki
szemem el�tt nem egy�b �s nem kevesebb, mint olyan d�f�s, mely k�nnyen
hal�lra vezet".
Trefort �goston vall�s �s k�zoktat�si miniszter 1877-ben �gy nyilatkozott:
,,...�n az orsz�g �rdekeit kell n�zzem, �s ez�rt a k�ls� tekint�ly
szempontj�b�l az el�ny�sebb, a finnugor sz�rmaz�s principium�t fogadom
el, mert nek�nk nem �zsiai, hanem eur�pai rokonokra van sz�ks�g�nk. a
korm�ny a j�v�ben csakis a tudom�ny ama k�pvisel�it fogja t�mogatni,
akik a finn-ugor eredet mellett t�rnek l�ndzs�t."
Ezekb�l a t�rt�nelmi t�nyekb�l is kivil�glik, hogy a finnugorizmus
els�sorban politikai �rdekekb�l sz�letett, mivel ellens�geink
deheroiz�lni akart�k a magyars�got. A hivatalos magyar t�rt�net�r�s
mind m�ig t�mogatja az �tvenes �vek kommunista ideol�gus�nak, Moln�r
Eriknek a "hitt�tel�t", aki azt hirdette, hogy Eur�p�ba �rve a
magyaroknak kezdetleges m�velts�g�k volt, �s j�szerivel csak
hal�szattal �s vad�szattal foglalkoztak". Ez azonban nem igaz,
hazugs�g, mivel a magyars�g �st�rt�nelm�vel foglalkoz� kutat�sok
bizony�tott�k a fenti �ll�t�s ellenkez�j�t: a magyars�g magas
kult�r�val �rkezett ide, �s a t�r�k n�pekkel rokon nyelv�ben,
genetik�j�ban is.
K�rj�k az Igazgat� Urat, hogy ismertesse munkat�rsaival beadv�nyunk
tartalm�t, �s tegye meg az els� l�p�seket a finnugorizmus �ldozatainak
tudom�nyos rehabilit�s�ra, valamint az �j tank�nyvek meg�r�s�ra.

Dr. M�zes Gyula eln�k
Sz�kelyudvarhely Sz�kely Tan�cs
Bella G�bor
nemes l�g�rpatonyi Hervay Tam�s, a magyars�gtudom�ny magisztere, A
Miskolci B�lcs�sz Egyes�let Nagy Lajos Kir�ly Mag�negyeteme tan�ra,
Budapest
Dr. Aradi �va, indol�gus, P�cs
Dr. Borcsa J�nos, irodalomt�rt�n�sz, K�zdiv�s�rhely
Dr. Czegl�di Katalin, nyelv�sz, Budapest
Dr. Erd�lyi Istv�n, r�g�sz-t�rt�n�sz, G�d
Friedrich Kl�ra, Budapest
Jakab Jol�n, t�rt�nelemtan�r, Szentkatolna
Kelemen Mikl�s, t�rt�n�sz, Budapest
Dr. Mar�cz L�szl�, nyelv�sz, Amszterdam
Prof. Angela Marcantonio, nyelv�sz, London
Dr. Medvigy Endre, jog�sz- irodalomt�rt�n�sz, Budapest
Dr. Obrus�nszky Borb�la, t�rt�n�sz, orientalista, Mende
Szak�cs G�bor, Budapest
Dr. Tall�s Emil, jog�sz, Mende
Kiss D�nes, �r�, Budapest
Iv�nyi S�ndor, �r�, Debrecen
Abelovszky Eliz
Babinecz L�szl�
Bokor Imre dr.
Botos L�szl�
Botos Margaret
Bunyev�cz Zsuzsa dr.
Cs�mpai Ott� dr
Csap� Endre
De Pluer Mariann
�rdy Mikl�s dr.
Farkas Enik�
Foris Eszter dr.
Gaudi Nagy Tam�s dr.
Glockner Peter dr.
Gy�rf�s �gnes dr.
Hal�sz J�zsef dr.
Hargit�y Andr�s dr.
Horkovics-Kovats J�nos dr.
Jajczay Frigyes dr.
K�d�r D�niel
Katona P�l
Kolozsy S�ndor dr.
Madarasi Istv�n
Petrass L�szl�
Poly�k Endre
Radics G�za
Tarj�n G�bor dr.
Tomory Zsuzsa
T�r�k L�szl�
T�tt�ssy Magdolna dr.
Varga Csaba
Varga Tibor dr.
V�gv�ri J�zsef dr.
Veress Ferenc dr.
Zabolai Csekme �va dr.