(december 13.) szok�sokban, hiedelmekben, m�gikus cselekedetekben az esztend� leggazdagabb napja volt a Pal�cf�ld�n, �gy Hont megy�ben is. S b�r a K�z�ps�-Ipoly ment�n sem tartozott a k�telez� �nnepek k�z�, m�gis sz�mon tartott�k azt. S�t a mai napig meg�rz�d�tt egy s m�s hagyom�nyvil�g�b�l.
A n�vad�val kapcsolatos n�pi adatok igen ellentmond�sosak: hol boszork�nyk�nt, hol pedig valamif�le szentk�nt emlegetik L�ci�t. Szem�lye egyszer f�nyhoz�, m�sszor k�s�rtet alakj�ban szerepel. Alakja teh�t a n�phitben kett�s: egyr�szt kapcsolatos a legendabeli Szent Luc�val, m�sr�szt a boszork�nyszer�, ront� n�alakkal, lucaasszonnyal, aki ezen az �jszak�n az emberek �s �llatok k�r�t okozhatja.1
A legenda szerint Szent L�cia kereszt�ny hit��rt halt v�rtan�hal�lt. Az V–VI. sz�zadban �lt, s Siracusa legel�kel�bb  csal�dj�b�l sz�rmazott, sz�zk�nt �s v�rtan�k�nt sz�montartott h�lgyet �ll�t�lagos v�leg�nye, egy pog�ny fi� v�dolta bossz�b�l a b�r� el�tt. A l�ny ugyanis nem akart f�rjhez menni, s ez�rt az ifj� hi�ba v�rt a gazdag hozom�nyra. Sajnos, a b�r� elrendelte, hogy emiatt L�ci�t nyilv�nosh�zban gyal�zz�k meg. Legend�ja alapj�n a szembetegs�gben �s vaks�gban szenved�k, a b�nb�n� utcan�k �s a varr�n�k patr�nusa lett.
A Gergely-f�le napt�rreform el�tt (1582) az esztend� k�zep�nek is tartott legr�videbb naphoz – amely a t�li napfordul�nak is kezd�napja volt – gazdag, pog�ny elemeket is tartalmaz� szok�sanyag kapcsol�dott, melyek sok-sok tilalmat, el��r�st, j�sl�st tartalmaztak.

A reggeli „luc�z�s”
A K�z�ps�-Ipoly ment�n �s a B�rzs�ny t�j�k�n az e napi szok�sok k�z�l szinte napjainkig �l a reggeli luc�z�s. Egykor az iskol�s gyermekek m�r a hajnali �r�kban megkezdt�k     szok�sos faluj�r�sukat. Volt ahol ketten, m�sutt t�bben is j�rtak egy csoportban. Minden h�zhoz elmentek: szerencs�t, b� term�st, �ld�sos szaporod�st k�v�ntak, ezut�n pedig leheveredtek a f�ldre. Nagycsalomj�n versmond�s k�zben a luc�z�k a kez�kben l�v�, sp�rg�ra k�t�tt k�t kulcsot r�zt�k, cs�rgett�k. Ez�rt �ltal�ban n�h�ny fill�rt, alm�t vagy di�t kaptak. Ap�t�jfaluban egy patk�t �s egy vasat tartottak a kez�kben, azokat �t�gett�k egym�shoz.2
A luc�z�s �ltal�ban a legtov�bb �l� n�pszok�saink egyike volt az Ipoly mente legt�bb faluj�ban. Az �tvenes �vekben m�g sok helyen h�zaltak ilyenkor a fiatalabb fi�gyermekek. Egyes k�zs�gekben – p�ld�ul Keleny�n – azonban m�g napjainkban is el�fordul, hogy Luca unoka. 2003-ban �t�dik oszt�lyos ipolyf�d�mesi tanul�m, Bodzs�r Bal�zs iskol�ba j�vet el�tt az apai s az anyai nagy-sz�l�kn�l luc�zott, az al�bbi verset mondta el, melyet m�r r�gebben tanult Bodzs�r S�ndor (1937) nagyapj�t�l:

A j�k�v�ns�gokat tartalmaz� versik�kkel, b�r azok t�bb helyen azonosak vagy hasonl�ak, m�gis �rdemes b�vebben foglalkoznunk. A fent k�z�lt f�d�mesi k�sz�nt�h�z is hasonl�t a kelenyeiek�, akik szint�n azt k�v�nt�k, hogy a gazdasz- szony ed�nyei ne t�rjenek, ev�eszk�zei �ps�gben maradjanak. K�v�nt�k tov�bb� a szaporod�st is. Erre, meg a term�kenys�g biztos�t�s�ra ir�nyult t�bbek k�zt f�ldre heve-red�s�k is:

Az �ltalam lejegyzett sz�veg (melyet annak idej�n m�g �n is mondogattam) r�szben megegyezett azzal, amit Manga J�nos 1941-ben gy�jt�tt sz�l�falumban. Feljegyz�seib�l az is kider�l, hogy a XX. sz�zad els� �vtizedeiben m�r virradatkor mentek luc�zni a fi�gyermekek. „Rendesen h�rom-n�gy gyermek j�r egy�tt, akik minden h�zba bemennek (�jabban csak rokonokhoz), dics�rtess�kkel k�sz�nnek.” F�ldre heve-red�s�k�rt aszalt gy�m�lcs�t, di�t, esetleg p�nzt kaptak.3
A fentiek�t�l kicsit k�l�nb�z�tt a pereszl�nyiek k�sz�n-t�je, b�r l�nyege ennek is ugyanaz volt. A j�k�v�ns�gokat magam is lejegyeztem, de itt most a falu sz�l�tt�nek, Manga J�nosnak gy�jt�s�t tessz�k k�zz�:4

A gyerekek itt hajnali mise ut�n indultak „luc�znyi”,    hogy „sokat tojjanak a ty�kok �s heverjenek”. K�sz�nt�-j�k�rt di�t, mogyor�t, aszalt gy�m�lcs�t vagy p�nzt kaptak.
A dem�ndi gyerekek Luca reggel�n mondott sz�veg�t is Manga J�nos jegyezte le:

Per�cs�nyben is kor�n reggel mentek a gyerekek luc�zni. Az iskol�sok k�sz�nt�j�nek b�s�gvar�zsol� t�red�k�t Di�szegi Vilmos jegyezte le 1962-ben:

A Luca-napi k�sz�nt�sz�veget sok helyen �nekelve adt�k el�. A Magyar N�pzene T�r�ban olvashatjuk p�ld�ul a kemenceiek �neksz�veg�t, mely �gy hangzott:

T�s�n ugyancsak �nekelt�k Luca-napi k�v�ns�gukat a gyerekek:

Siker�lt egy �nekes Luca-napi k�sz�nt�t felgy�jtenem 2003-ban Skadra J�zsef (1916) szetei adatk�zl�mn�l is. Els� r�sz�nek t�red�k�t k�zl�m az al�bbiakban:

A fentiekt�l k�l�nb�zik az a tr�f�s sz�vegk�zl�s, melyet Fels�t�ron gy�jt�ttem 2004-ben Cselk� Roz�lia (1925) volt uradalmi csel�dl�nyn�l:

Az evang�likus szlov�k k�zs�gben, Fels�pribelen a gyerekek szint�n kora reggel indultak luc�zni. K�s�bb m�r csak a rokongyermekek, az unok�k j�rtak. Az utc�n menet k�zben felvettek egy nagyobb k�vet. Azt az asztal al� tett�k, majd elmondt�k a napi k�sz�nt�j�ket. �k is az ac�lt emlegett�k; azt k�v�nt�k, hogy ne t�rjenek az ed�nyek, b� term�s legyen a sz�l�ben, a r�teken �s mez�k�n. K�v�nt�k ezenk�v�l az asszonyok term�kenys�g�t is:

A Luca napi sz�vegeket elemezve D�m�t�r Tekla eml�ti, hogy azokban egy d�monikus n�alak jelenik meg, az az asz-szony, akit�l az ember �s az �llat szaporod�sa f�gg. Ez�rt k�v�nj�k a gyermekek, hogy „bornyas legyen” a teh�n, „csik�s legyen” a l�, „malacozzon” a diszn�, „toj�sak” legyenek a ty�kok, l�dak; az asszonyok „fiazzanak”, s „egy kas gyerek�k legyen”. Ez ut�bbi Ipolykeszin �gy hangzik: „a gazdasszony alatt legyen egy filkas gyerek”.
Ugyancsak D�m�t�r Tekla �rja, hogy L. Kretzenbacher eur�pai �sszef�gg�s�ben vizsg�lta a Luca-napi k�sz�nt�       szok�st, s meg�llap�totta, hogy a gazdasszonyoknak sz�l� mond�ka ugyan a baromfi �s m�s h�zi�llatok szaporod�s�t c�lozza, �m a sz�vegek tr�f�s-erotikus r�szleteket is tartalmaznak, melyek nem �nc�l�ak, hanem m�gikus hat�s�ak.9
A K�z�ps�-Ipoly menti k�sz�nt�ket vizsg�lva meg�llap�thatjuk, hogy azok szint�n t�bbf�le k�v�ns�got, c�lz�st tartalmaznak. Az ac�l emleget�se p�ld�ul („Ac�t hoztam k�teknek”) ak�r a t�z, a f�ny jelk�pe is lehet. Gondoljunk      csak az ac�l �s a kovak� csiszolta t�zre. A cin, az �lom, a vas („Cin legyen t�jjuk, / Cin legyen kan�jjok, vill�jok!”) az er� jelk�pe, s arra utal, hogy a gazdasszonyok ed�nyei ne t�rjenek, ev�eszk�zei �ps�gben maradjanak.10
Az Ipoly bal oldal�n telep�lt hontiak mond�k�ja az eml�tetteken k�v�l a szerencs�s p�rv�laszt�st k�v�n� sorokat is mag�ba foglalja. A Manga J�nos lejegyezte sz�veg �gy hangzik:

A p�rv�laszt�sra egy�bk�nt tal�lunk utal�st a fentebb id�zett sz�vegekben is. A kemenceiek� p�ld�ul csaknem azonos a hontiak�val, de felbukkan a p�rv�laszt�s-k�v�ns�g a  szeteiek vers�ben-�nek�ben is:

Val�sz�n�leg a j� szerelmi �letet, az �ld�sos szaporod�st k�v�nt�k biztos�tani m�gikus cselekedet�kkel a per�cs�nyi gyerekek is, amikor a f�ldre �nt�tt di� k�z� heveredtek.12
A luc�z� fi�knak term�szetesen minden�tt �r�ltek a h�zak lak�i. A f�rfi vagy fi� els�k�nt val� �rkez�se ugyanis   szerencs�t hozott a h�zra. Sok helyen ezt m�g ma is �gy tartj�k. A hiedelem szerint ha asszony volt az els� l�togat�, akkor a k�vetkez� esztend� nyara „�ld�s n�lk�li” maradt: a ty�kok nem tojtak, s nem is hevertek meg. Az asszonyok korai l�togat�s�nak az�rt sem �r�ltek, mert ebb�l arra k�vetkeztettek, hogy eg�sz �vben t�rni fognak a t�ny�rok.13 Egy 2001-b�l sz�rmaz� per�cs�nyi adat szerint: „M�n reggel az-zal kezd�d�tt, hogy jaj, nehogy asszony gy�jj�n be a port�ra, mer’ akkor eg�sz �vbe’ nem tojnak a ty�kok.”14
 

J�sl�-var�zsl� hiedelmek �s praktik�k, el��r�sok �s tilalmak

K�ztudott, hogy Luca napj�hoz sz�mos tilalom, el��r�s, szerelmi �s id�j�sl�s is f�z�d�tt. A sz�ban forg� ter�leten tilos volt p�ld�ul e napon a varr�s, „mer’ akkor bevarrt�k v�na a ty�kok seggit”, s nem lett volna el�g toj�s. Ugyancsak tiltott�k a t�kmagt�r�st, nehogy t�rjenek a t�ny�rok a k�vetkez� �vben.
Ha valaki Luca napj�n fonni pr�b�lt, azt azzal riogatt�k, hogy: „Luca majd bevetyi ors�j�t a kemenc�be.” Az al�bbi adatk�zl�st Ipolyf�d�mesen jegyeztem le az 1970-es �vek v�g�n: „T�rt�nt eccer, hogy Luca est�jjin valamellyik asszony a faluba’ font, oszt Luca bedobott neki az ablakon vagy a k�rt�n egy zs�k kendert. Azt mind meg k�ll�tt neki ott fonnyi. H�t az�ta oszt nagyon f�tek ett�l.”15 Azt is mondogatt�k,      hogy a fon�nak Luca „bevetyi az ors�jj�t a kemenc�be”. A fon�s tilalm�nak megszeg�se Per�cs�nyben hasonl� bajt okozott volna, mint a varr�s: „Luca napj�n nem fontunk, mert befontuk a ty�kok seggit, �s nem tojtak.”16
�vakodtak a keny�rs�t�st�l is, merthogy ilyenkor „Luca r��t a lap�tra, oszt �sszenyomta a kenyeret”. Ehelyett lep�nyt kellett neki s�tni.17 A berneceiek a term�se.18
A lugz�s tilalm�val kapcsolatban ipolyny�ki adatk�zl�mn�l jegyeztem le a k�vetkez�ket: „Valamikor egy asszony Luca napj�n lugzott. Oszt az ugy k�v� maradt, hogy mind�g csurgott neki a lugz�b�’ a l�g.”19
A lugz�s miatti k�v�v�l�sr�l m�r hiedelemvil�gunk jeles kutat�ja, Ipolyi Arnold is �rt Magyar Mythologi�j�ban. Az �ltala lejegyzett „sz�nt�i eset” �gy t�rt�nt: „Hontban a sz�n-t�i h�v�z forr�sok k�zt l�that� egy lugz�katlan alak� szikla, f�l�tte �ll� ember alakkal, al�la pedig k�nk�ves forr�sv�z bugyog el�; a rege szerint Luca napj�n a szok�s ellen�re lugzott egy kom�masszony, szomsz�dja l�tta, megbotr�nkozott, s r� ki�lta: hej kom�masszony, mit lugoz ki� Luca napj�n! M�g a Luca megj�, felelte a m�sik, meglugzom �n addig. De alig-hogy kimondta, m�ris k�v� v�lt lugz�j�val egy�tt.”20 
Bernec�n az�rt nem volt szabad Lucakor mosni, mert a v�z v�rr� v�lt.21 Per�cs�nyben aki ilyenkor mosott, annak megf�jdult a szeme.22
A k�lcs�nad�st szint�n tiltott�k. Ha valaki m�gis k�lcs�nkapott valamit, az „elvitte a szerencs�t” is. Bernec�n a tejesgazd�k ilyenkor az aznap fejt tejet sem adt�k el, mert akkor elvitt�k volna a szerencs�j�ket is.23 Ugyanitt nem lehetett baromfit se v�gni Lucakor, mert akkor eg�sz �vben pusztult volna a j�sz�g. Tiltott�k a fav�g�st is, mert a balta  szint�n k�v� v�lhatott. Per�cs�nyben akkor d�gl�tt volna a baromfi, ha a l�togat� a sparherthoz „d�rg�l�dzik”. A „kaj-d�sz�s” itt az�rt volt tilos, hogy a ty�kok „ne tojjanak sz�t”.24
A fenti tilalmakkal szemben aj�nlatos volt viszont n�h�ny el��r�s betart�sa. A foszt�st p�ld�ul az�rt javasolt�k, hogy a ty�kok a k�vetkez� �vben „j� sz�trep�jj�nek, sokat tojjonak”. Per�cs�nyben azt mondogatt�k, hogy ha ilyenkor fosztanak, „kinyitj�k a ty�kok seggit”. Valaminek a bont�s�t is az�rt aj�nlott�k, hogy jobban „sz�tbonts�k a ty�kok seggit”. Ugyancsak a ty�kok jobb toj�k�pess�g�t seg�thette el� a forg�cshord�s a „fav�gat�tusk�r�l”. Pereszl�nyben a          szomsz�d fav�gat�j�r�l lopott forg�csot hasonl� c�llal tett�k a ty�k�lba. A szalma ty�kok al� helyez�se a szomsz�d kazalb�l Per�cs�nyben azt seg�tette el�, hogy „a szomsz�d haszna is oda menjen”. A l�patk�b�l kiszedett sarat is ty�kok al� helyezt�k, hogy azok jobban megheverjenek. A toj�st kalapb�l kellett a ty�k f�szk�be tenni, hogy sok kakas legyen.
A j� toj�shasznot v�lt�k biztos�tani az�ltal is, ha a zs�kokat sz�jjel felfel� akasztott�k fel, vagy a szemetet a gazdasz-szony al� s�p�rt�k.25 Bernec�n a h�ziasszony Luca napj�n di�t dobott a h�z minden sark�ba, hogy j�l heverjenek a ty�kok. A gazdasszony ugyanitt ilyenkor lefekszik az asztal mell�, hogy sok kotl�sa legyen. Reggel a h�z asszonya sz�navon�val „megkeveri” a ty�kokat, hogy a j�v� �vben t�bbet tojjanak.26 Ha a Luca-napi toj�st ugyanitt a ty�k alatt hagyt�k, akkor az jobban meg�lt. Per�cs�nyben ha Lucakor kimostak, akkor a ty�kok j�l tojtak. Ugyancsak ebben a reform�tus faluban „kor�n reggel a nagy ker�kk�t� l�ncot k�rbe ter�tett�k”, �s abba tett�k a b�z�t, hogy a ty�kok ne   tojjanak sz�t. A Di�szegi Vilmos gy�jt�tte im�nti adatot m�g nekem is siker�lt felgy�jtenem 2001-ben. S�t adatk�zl�mt�l azt is megtudtam, hogy a m�gikus cselekedetet napjainkban is v�gzi: „Luca-napkor l�ncba’ etett�k a j�sz�got, baromfit. Letett�k a nagy ker�kk�t� l�ncot, �s akkor abba tette mindig nagyany�m az ennival�t, hogy �sszetartsanak, ne menjenek sz�t az �llatok. Ezt m�g �n is megcsin�lom m�g most is.”27 Hasonl�k�pp v�lekedett egy m�sik itteni adatk�zl�m is: „A ty�kokat meg, kevertek �ssze mindenf�le �lelmet – kukoric�t, b�z�t, �rp�t – egy nagy v�k�ba, oszt abb� etett�k Luc�t� kar�csony b�jtj�ig minden nap. V�t ollyan nagy kerekk�t� l�nc, aztat ugy k�rbe iz�t�k, oszt abba adtuk nekik, hogy nehogy sz�t menjenek.”28
A n�prajzi szakirodalom szerint a mai magyar n�phitben szerepl� Luca valamif�le anyaistenn� lehetett, aki a n�i munk�t ellen�rzi, a szaporod�st p�rtfogolja. Az�rt az a sok munk�val kapcsolatos, els�sorban pedig a n�i munk�ra vonatkoz� (mos�s, fon�s, foszt�s, lugz�s stb.) megannyi j�sl�s �s tilalom, melyekr�l a fentiekben sz�ltunk r�szletesebben. S az�rt a szaporod�st c�lz� m�gikus cselekedetek �s t�rgyak gazdag t�rh�za, az ezeket k�s�r� var�zssz�vegek v�ltozata.
A Luca napj�hoz k�t�d� h�zass�gj�sl�sok val�sz�n�leg Szent L�cia alakj�val, sz�zess�g�vel is �sszef�ggnek, ahogyan az id�j�sl�sok is kapcsolatba hozhat�k a f�nyv�ltoz�sokkal, a term�szet �talakul�s�val, a j� term�ssel stb.
A szerelmi j�sl�sok k�z�l az Ipoly ment�n valamennyi megk�rdezett adatk�zl� eml�kezett p�ld�ul a „c�dul�z�s-ra”. A l�nyok pap�rszeletekre fi�neveket �rtak, s gomb�cba tett�k azokat. A gomb�cokat forr� v�zbe dobt�k, majd azt, amelyik els�k�nt felj�tt a v�z sz�n�re, kikapt�k, s megn�zt�k a benne elhelyezett c�dul�t, illetve az arra �rt fi�nevet. Ez jelentette ugyanis a l�ny j�vend�belij�nek a nev�t.
Egy m�sik esetben a k�v�ncsi l�nyok a pap�rszeleteket egyenk�nt a t�zbe dobt�k. Csak az utols� c�dul�t hagyt�k meg, mert az arra �rt fi�n�v jelentette a l�ny j�vend�belij�nek keresztnev�t.
Pereszl�nyben a l�nyok 12 pap�rszeletre �rtak fi�neveket. A Luc�t k�vet� napokon ezekb�l dobtak egyet-egyet a t�zbe. Az utols�t meghagyt�k, mert az rejtette a j�vend�beli nev�t.29
Bernec�n a k�v�ncsi l�ny Lucakor f�rfinadr�got tett a feje al�, s akivel �lmodott, az lett a f�rje. Ugyanitt a l�nynak d�lben ki kellett szaladnia az udvarra a m�kosgalusk�val, s amilyen nev�t ott a n�tlen f�rfiak k�z�l megl�tott, olyan nev� lett j�vend�belije.30
T�bb helyen gyakorolt�k a kazalver�st, illetve az esztri-r�z�st. Ha Bernec�n e m�velet k�zben a szalmakazalb�l rozsszalma esett ki, akkor szeg�nyleg�ny, ha pedig b�za-      szalma, akkor gazdagleg�ny vette feles�g�l a l�nyt.
Per�cs�nyben a „c�dul�z�s” �sszetettebb m�velet�t jegyezte le 1962-ben Di�szegi Vilmos. Ezt k�z�lte vele az e-gyik adatk�zl�: „Kis g�l�dineket f�zt�nk, ah�ny �vesek voltunk, annyit. Oszt �rtunk c�dul�ra neveket, azt beletett�k. Bedobtuk a faz�kba, azt emelik el�bb f�gy�tt, kan�lval kikaptuk, azt megn�zt�k, hogy milyen n�v van benne. Azt ha nem tetszett, v�rtunk, hogy gy�jj�n f�l m�sik is. Azt megn�zt�k. Ha teccett, kiment�nk az ucc�ra, hogy gy�n-e olyan nev� vagy nem. Ha nem gy�tt, azt montuk, hogy nem igaz,    hogy ilyen nev� lesz a f�rj�nk.”
A piros alma is egyik eszk�ze volt a j�sl�snak Per�cs�ny-ben. Ugyancsak Di�szegi gy�jt�s�b�l ismert az al�bbi adatk�zl�s: „Nagymam�m monta, hogy Luca napj�n reggel �jomra kar�csony b�ttye reggelig minden nap egy harapatot /eszik/ egy piros alm�b�l. �s kar�csony b�jtyi reggel ki�ll a kisajt�ba, �s akkor megeszi, ami megmarad alma. Azt amillen nev� ember vagy leg�ny gy�n arra, ollan nev� lesz az ura.”31
Vannak adataink az esztrir�z�ssal �s az almaev�ssel kapcsolatban Keleny�r�l is. 1941-ben Manga J�nos jegyezte le, hogy itt „Lucakor az esztrit is r�zt�k. Akinek p�k esett a k�t�ny�be, arra azt mondt�k, hogy juh�sz vagy kan�sz lesz az ura.” Ugyanitt „A le�nyok Luca napj�t�l kar�csonyest�ig minden nap beleharapnak egy piros alm�ba, azt�n a le�ny kar�csonyest�j�n ezzel az alm�val sz�tlanul megy az �jf�li mis�re, �s �tk�zben a marad�kot megeszi. Amilyen nev� f�rfi sz�l�tja meg k�zben, olyan nev� lesz a f�rje.”32 A hiedelem sz�v�ss�g�t mutatja, hogy az id�zett adatk�zl�shez hasonl�t az 1980-as �vek k�zep�n m�g nekem is siker�lt lejegyeznem sz�l�falumban. Igaz, mindez m�r csak az eml�kezet szintj�n maradt meg: a m�gikus cselekedetet nem v�gezt�k, a hiedelem �gy funkci�j�t vesztette.
Mint eml�tett�k, a kar�csonyi �nnepk�rbe tartoz� Luca napja alkalmas volt az id�j�sl�sra is. A Luc�t k�vet� tizenk�t nap id�j�r�sa alapj�n p�ld�ul a k�vetkez� �v h�napjainak id�j�r�s�ra j�soltak. Ipolyny�ken t�bbek k�zt �gy mondogatt�k: „Ha az els� nap mongyuk esett, akkor janu�r is ess�s lett. Ha a m�sogyikon fujt a sz�: akkor a febru�r is szeles v�t. A harmagyikon ha hideg v�t, akkor m�cius is ollyan lett. Oszt �gy tov�bb.”33
Bernec�r�l Kocsm�ros L�szl� gy�jt�tt id�j�sl�ssal kapcsolatos anyagot: „Ha a Luca ut�ni napokban, pl. 7 napig esett a h�, akkor 7 h�napban lesz h�.”34
 

Luca est�je – zajkelt�s, alakoskod�s

Luca est�je a n�phit szerint mindenekel�tt a boszork�nyoknak volt kedvez� id�pont. M�r Miksz�th K�lm�n is �rt sz�l�faluja boszork�nyos Luca-estj�r�l. A j� pal�cok Galand�n� asszonyom c�m� elbesz�l�s�ben t�bbek k�zt ezt olvashatjuk: „A juh�szbojt�rok hozz�fogtak a Luca-sz�k farag�s�hoz, a kocsisok keresztet ping�ltak fokhagym�val az ist�ll�-ajt�kra, a gonosz boszork�nyok hat�sa ellen, mi gyerekek pedig remegve n�zt�k: hogyan esteledik s mint ve-szik �t az �jt hatalmukba a t�zes sepr� sz�rnyetegei.”35 Az �rd�g�k ors�ja c�m� elbesz�l�s�ben meg a falu egyik boszork�ny�nak Luca-napi jelen�s�r�l �gy �r: „A z�gol�d�s most m�r eg�sz er�vel kit�rt az �zvegyasszony ellen s megindult a falusi pletyka, hogy Luca napj�n fekete kutya alakj�ban l�tt�k bandukolni a temet� fel�, m�skor meg l�dd� v�ltozott s a h�zak, pajt�k tetej�n s�t�lt �s g�gogott.”36
Manga J�nos �rta 1939-ben: „Luca est�je val�s�gos �nnep a pal�cokn�l.” Napnyugta ut�n mindenkinek otthon kellett lennie. A kan�sz ilyenkor t�lk�lt, kolompolt, os-tor�val pattogott az utc�n, ak�rcsak G�m�rben a 15-16 �ves suhancok.37
Vannak zajkelt�sre vonatkoz� adataink az egykori Hont megye t�bb k�zs�g�b�l is. Bernecebar�tiban Luca napj�n p�ld�ul a kan�sz v�gigt�lk�lte a falut, hogy a k�rt szav�ra kikergesse a d�g�t. A Luca-napi t�lk�l�s itt eg�szen az 1930-as �vek v�g�ig szok�s volt. A kan�sz ez�rt p�nzt is kapott.38
A reform�tus Boriban Luca el�estj�n l�mpagy�jt�skor a gyerekek l�ncokat cs�rgettek, vasdarabokat vertek �ssze az utc�n. A p�sztorok ostorral pattogtak, trombit�ltak �s dud�ltak-t�lk�ltek „Luca eml�kezet�re”.39 Hasonl�k�pp cselekedett Luca est�j�n a k�zeli Dem�nden (katolikus falu) is a kan�sz. Pattogott �s t�lk�lt � is az utc�n, a fi�gyermekek pedig l�ncot cs�rgettek �s kolompoltak,40 hogy a rossz szellemek elhagyj�k a h�zat.
A t�volabbi M�traszel�n a fi�k �s a l�nyok este Luc�nak �lt�ztek: egym�s ruh�j�t �lt�tt�k magukra, sorra j�rt�k a h�zakat, „megsupr�lt�k” a lak�kat, meszel�vel d�rzs�lt�k a falakat. A feh�rleples alakoskod�sra a Nyitra megyei Kolonban is sor ker�lt, m�shol a leg�nyek ilyenkor kicser�lt�k a port�k kapuit, a gazd�k szeker�t sz�tszedve a padl�sra vitt�k stb. Az ut�bbihoz hasonl� tr�f�kra egykor vid�k�nk�n is sor ker�lt, s halv�nyan eml�keztek az alakoskod�sokra is.
�rdekes Luca-napi szok�sr�l olvashatunk Gy�rffy Gy�rgyn� 1952-ben V�mosmikol�n gy�jt�tt recens anyag�ban. Az asszonyok december 13-i „pinc�z�s�r�l” k�z�l adatokat a kutat�. Az asszonyok itt Lucakor „heverni” j�rtak a pinc�be. „Asszonyok ment�nk csak. 5-6 �sszefogott. Egyik pinc�b�l ki, a m�sikba be. T�nc�tunk, danoltunk. Forralt bort ittunk, cukros bort. V�t aki hevert, ber�gott. Ugy is mondtuk »luc�zni«.”41
A Luca-napi antropomorf maszkos alakokkal Ujv�ry Zolt�n is foglalkozik egyik k�tet�ben. A jelmezes Luca-asz-  szony kapcs�n az al�bbiakat �rja: „A feh�r leples alakoskod�k mind a K�rp�t-medencei, mind �ltal�ban az eur�pai n�pek hagyom�ny�ban nagyfok� hasonl�s�got, s�t, egye-z�st mutatnak. (...) A katolikus szentk�nt emlegetett maszkos alak sokkal r�gibb m�ltra tekint vissza, mint a kereszt�nys�g elterjed�se Eur�p�ban. A t�li ciklus »pog�ny« maszkos alakoskod�i k�r�b�l maradt fenn, felruh�zva kereszt�nyi von�sokkal.”42
 

A boszork�nyok kultusza – fokhagym�z�s, lucasz�k k�sz�t�se

A fentiekben m�r eml�tett�k, hogy Luca napja a boszork�nys�g kedvez� id�pontja volt. R�szben a zajkelt�s is ezzel kapcsolatos: a boszork�nyok elleni v�dekez�s egyik form�ja val�j�ban.
Manga J�nos �rta 1930-ban, hogy hajdan „a falu �reg- asszonyai a Luca est�j�t teljesen a boszork�nys�g kultu-        sz�nak szentelt�k”. Hittek ugyanis a boszork�nyok l�tez�s�ben meg azoknak a gazdas�gban val� hasznos �s k�rt�kony „k�zrem�k�d�s�ben”.43 Nem is csoda, hisz Hont megye e- gyik szabad kir�lyi v�ros�ban, Korpon�n 1675-t�l 1744-ig 18 boszork�nypert t�rgyaltak, s �ll�t�lag itt �gett�k el Magyarorsz�gon az utols� boszork�nyt is.
Luca est�j�hez m�g a harmincas �vekben is eg�sz sor misztikus szertart�s f�z�d�tt. Az �llatok fej�t p�ld�ul fokhagym�val d�rzs�lt�k be, hogy a boszork�nyok meg ne ronts�k azokat. De bekent�k az ist�ll� ajtaj�t is, el�je pedig hamut sz�rtak, hogy a macska k�p�ben ott j�rt boszork�ny nyomait felszedhess�k.
Miel�tt a h�z n�pe lefek�dt volna, mindenkinek meg kellett ennie egy gerezd fokhagym�t. �s �sszeszedt�k a sep-r�ket is, hogy a boszork�nyok ne nyargalhassanak azokon Szent Gell�rt hegy�re.
Keleny�n a h�z ablakaira meg az �lak ajt�ira fokhagy-m�val keresztet „�rtak”, hogy „a gonosz szellem azokon be ne menjen”. A b�v�s szerrel egym�s homlok�t is bed�rzs�lt�k.
Pereszl�nyben is fokhagymagerezddel „d�rzs�t�k” az �lak �s a h�z ajtaj�t, mik�zben ezt mondogatt�k: „�zd el, Isten, h�zunk t�j�r�’ az �rd�g�t!” A gazdasszony a h�z lak�inak homlok�ra keresztet vetett a fokhagym�val, hogy „a gonosz l�lek ne vegyen er�t azokon”.44
Fokhagym�val d�rzs�lt�k Bernec�n is az ajt�kat meg az asszonyok homlok�t, hogy a rossz szellemek elmenjenek. Ugyanitt Luca napj�n az �regek (akik 50 �ven fel�liek voltak) bekent�k a szem�ld�kf�t fokhagym�val, hogy a boszork�nyok be ne mehessenek a lak�sba.45
A k�zeli reform�tus Per�cs�nyben „Az �reg Mestra kan�sz mondta, hogy Luca est�j�n meg kar�csony b�jtye es-t�j�n visszak�zb�l fokhagym�val keresztet kell h�zni az is-t�ll�ajt�ra k�v�lr�l. Akkor nincs ereje a boszorkas�gnak.” Az �reg Mestra egy�bk�nt nem a falub�l val� volt, csak ide j�tt kan�sznak.46
Az asszonyok, s�t a f�rfiak egy r�sze is e napon a boszork�nys�gnak �ldozott, hisz december tizenharmadika a tudom�nykap�snak is alkalmas id�pontja volt. Sokan Luca �jjel�n nem aludtak, mert igyekeztek a szomsz�d teheneit titokban megfejni. A tejet azt�n elvitt�k a kereszt�tra, ahol cerem�ni�k k�zt k�rt�k a boszork�nyokat, hogy a megfejt tehenek tej�t is saj�t tehen�kt�l fejhess�k ki legk�zelebb.
Ipolykeszin Luca �jjel�n a kereszt�tra ment „az egyik boszorka n�szasszonya is, hogy � is ollyan legyen. Oszt l�tt�k is �tet ottan a lucasz�kr�’ macska meg ny�l k�pibe’.” A kelenyei Benk� Istv�n arra eml�kezett, hogy sz�l�faluj�ban, Fels�t�ron Koncz S�ndor ig�skocsis Luca-napkor fiatal leg�nyeket vitt a kereszt�tra, hogy �tadja nekik tudom�ny�t, s azt�n �k is tud�s kocsisok lehessenek. A leg�nyek �jf�lt�jban mentek a kijel�lt helyre, vitt�k magukkal ostoraikat is, s k�zben er�sen csattogtatt�k azokat. A kereszt�ton a kocsis egy k�rt rajzolt a f�ldre, annak a k�zep�be fek�dtek az „inasok”. Hirtelen elaludtak, majd az �reg �g� pap�rdarabokat dob�lt a leveg�be. Mikor a fiatalok fel�bredtek, nagyon    megijedtek, s szaladtak volna valamennyien hazafel�. A gazda azonban nem engedte �ket. �jf�l ut�n egy �r�ig a k�r k�zep�n kellett maradniuk. K�zben „keresztet hagyig�tak magokra”, majd a kocsis azt mondta: „Most m�n elmehettek, mer m�n kocsisok lettetek.”47
A tudom�nyszerz�sr�l Di�szegi per�cs�nyi gy�jt�s�ben is olvashatunk: „V�t az �reg Koc� b�csi, az kan�sz v�t, � a Lenk�t�l tan�ta ezeket a boszork�nys�gokat. Mennyen el v�le �jjel 12 �rakor a kemencei templomb�’, de vissza ne n�zzen. A k�t h�vejkujj�t szor�jja a mark�ba. Oszt ollyan nagy z�rg�s, csattog�s volt ut�nuk, mintha egy sz�zad katonas�g ment volna ut�nuk. De mindig azt mondta: vissza ne n�zzen! Mikor a kemencei templomh� �rtek, a templom aj-t�h�, ott m�n mentek ollyan �llatok, oroszl�nyok, vaddiszny�k, meg ollyan nagyszarv� bik�k. �s a sz�jukon ugy gy�tt ki a l�ng! Oszt onnan mentek a temet�be. Kilenc s�rr� kilenc-f�le vir�got meg f� mar�k f�ldet minden s�rr�, oszt azon az �jjelen 9 temet�ben voltak. Ugy ki v�t mer�ve a f�rads�gt�l. Oszt hazagy�ttek. M�g azon az �jjelen kimentek a kereszt-utakra, oszt mondta neki, v�gjon ollyan csipkevessz�t, olyan hajt�st, ami abba az �vbe n�tt, azt kerekijjen mag�nak avval egy k�rt. Akarmif�le �llat megy oda, ne engeggye mag�hoz, mert mentek mindenf�le �llatok. Mer hogyha mag�hoz enged valakit, akkor kiv�gzik. A kemencei templomba az�rt mentek, mer onnan loptak szentelt vizet. Avval rontottak. Avval rontottak, amit a temet�b�l hoztak. �s avval a vesz-     sz�vel v�dte mag�t. Mer akkor tanulta.”48
December tizenharmadik�ra n�p�nk hiedelemvil�g�ban jellemz�bb volt a boszork�nyok elleni v�dekez�s meg-annyi praktik�ja, m�gikus cselekedete. Fontosnak tartott�k azt is, hogy a boszork�nyokat felismerj�k, valami m�don felfedezz�k. Ennek egyik hat�sos eszk�ze volt a lucasz�k. A „k�sz�l, mint a Luca sz�ke” sz�l�st j�l ismert�k a K�z�ps�-Ipoly mente k�zs�geiben is. A „s�mlihoz” hasonl� t�ml�tlan sz�k, amely a „boszork�nyfelfedez�s” egyik eszk�ze volt, december 13-t�l kar�csony b�jtj�ig k�sz�lt. Naponta v�geztek rajta valamilyen munk�t. �jf�li misekor azt�n erre �lltak r�, hogy „megl�thass�k a falu boszork�ny�t”.
Pereszl�nyben a lucasz�k kilencf�le f�b�l k�sz�lt: k�k�ny-, bor�ka-, j�vor-, k�rte-, som-, jegenyefeny�-, ak�c-, cser-, �s r�zsaf�b�l. Sz�get sem lehetett bele�tni, az �kek b�kkf�b�l voltak kifaragva. Miut�n r��lltak s megl�tt�k a boszork�nyt, a lucasz�ket nyomban el�gett�k. Ha nem ezt tett�k volna, a hiedelem szerint „csud�ra elvert�k v�na �k�t a boszork�nyok”.
Ipolyvarb�n a lucasz�k tulajdonos�nak m�kot is kellett mag�val vinnie az �jf�li mis�re, hogy hazafel� ezt gyorsan   sz�tsz�rhassa. Ellenkez� esetben „sz�tszaggatt�k v�na �ket a boszork�nyok”. Kisn� Bado Julianna (1908) mes�lte ezzel kapcsolatban az al�bbi t�rt�netet 1984-ben: „Az �reg Bacsa csin�t ollyan lucasz�ket, oszt mell�tta, h�ny boszorka van a faluba’. A sz�ket azt�n a templomajt�ba tette, de nem v�rta be a mise v�git. Elment, sz�tsz�rta a m�kot. �ppen    hogy az ajt�j�n be�rt, a hideg kit�rte, mer m�n elkapt�k v�na a boszork�k. Aszont�k neki, hogy k�sz�nd Istenednek, hogy haza�rt�’.”49
Per�cs�nyben a sz�ket Luca napj�n kezdt�k csin�lni. Kar�csony b�jtj�ig minden nap csin�ltak rajta valamit. Az utols� nap �jf�lkor, aki b�tor volt, ki�lt r� a kereszt�ton, s v�rta, hogy lovagolnak a boszork�k. A sz�ket itt szerelmi j�sl�sra is haszn�lt�k. A leg�nyek „kar�csony b�jtyin ki�ltek a h�z elejibe, amilyen nev� ment arra n�, ollyan lett a feles�g�k”.50 Ebben a faluban a mai napig meg�rz�d�tt egy lucasz�k, melyet a n�prajzi ki�ll�t�son l�thatunk.
Bernec�n is hasonl�k�pp k�sz�lt a lucasz�k, mint Per�cs�nyben. L�v�n azonban katolikus falu, itt is az �jf�li mis�re kell elvinni. Ott r� kell �lni, s akkor k�sz�t�je azt l�tja, hogy „a boszork�k hogyan akarj�k elhurcolni a pl�b�nos urat �s azt is, aki a lucasz�ket k�sz�tette. Felkapj�k a Luca       sz�k�t, �s hozz�k kifel� a k�sz�t�j�vel egy�tt. Ezt azonban       csak az l�tja, aki a sz�ket k�sz�tette. Ha az illet� nincs felk�-     sz�lve erre, akkor a boszork�nyok kihurcolj�k �s j�l eln�sp�ngolj�k” – mondta az egyik adatk�zl� Kocsm�ros L�szl�nak. Egy m�sik adat szerint: „Elviszik a sz�ket az �jf�li mis�re �s m�g egy tarisznya m�kot is. Otthon ez alatt az id� alatt �g a kemenc�ben a t�z. A sz�ket a leg�ny elviszi az olt�rhoz, r�t�rdel, �s megl�tja a rossz szellemeket. Ezok re� rohannak. Szalad haza a sz�kkel, �s k�zben a h�ta m�g� sz�rja a m�kot. A rossz szellemek kapkodj�k a m�kot. Az illet� szalad haza, a sz�ket bedobja a kemenc�be. Ahogy a sz�k el�g, a rossz szellemek ereje is megsz�nik.”51
A fenti adatk�zl�sekb�l l�tjuk, hogy a K�z�ps�-Ipoly ment�n a lucasz�ket elhelyezhett�k a h�z el�tt, a kereszt-�ton vagy a templomban is. Az ut�bbi helyen �ltal�ban az aj-t�ban �lltak r�, vagy az olt�r k�zel�ben t�rdepeltek a sz�kre. A felfedez�snek term�szetesen m�s m�djai is lehettek. Manga J�nos eml�ti, hogy a Pal�cf�ld t�volabbi telep�l�s�n, Mik�falv�n a Szent Antal-szobor t�j�k�n �ltek a lucasz�kre a k�v�ncsiskod�k. �m aki arra r��lt, afelett egy nagy malomk� forgott, s k�zben azt s�gta neki valaki, hogy keljen fel, mert a k� r�esik. Persze nem volt szabad mozdulnia sem, mert ha �gy tett volna, a boszork�nyok nyomban elvitt�k volna.
Karancsber�nyben a lucasz�ken �l� tenyer�vel takarta arc�t, s ujjai k�zt n�zett az olt�r fel�. Ott azt�n megl�tta a gonosz asszonyokat.
Luca gazdag hagyom�nyanyag�val: m�gikus cselekedeteivel, hiedelmeivel, el��r�saival �s j�sl�saival sok�ig �s sz�-v�san tartotta mag�t n�p�nk hitvil�g�ban. T�red�kei j�l gy�jthet�k ma is: sz�mon tartj�k a vele kapcsolatos babon�kat; itt-ott a nagysz�l�k megtan�tj�k unok�ikkal a term�kenys�g- �s  k�sz�nt�ket is.
 
 

JEGYZETEK

1 T�trai Zs. – Kar�csony-Moln�r E. 1997. 174. 
2 Cs�ky K. 1987. 23.; 2000. 11.
3 Manga J. n�prajzi gy�jt�se, 1941. N�prajzi M�zeum EA 508. 1.
4 Cs�ky K. 1987. 24..; Manga J.: EA 506. 6.
5 Manga J.: EA 907. 3–4. 
6 Di�szegi Vilmos gy�jt�se, 1962. N�prajzi M�zeum EA 7072. 22.
7 Magyar N�pzene T�ra II. Budapest, 1953. 345. sz. 380–381.
8 uott. 346. sz. 381.
9 D�m�t�r T. 1974. 126.
10 Cs�ky K. 2001. 174–175.
11 Manga J. 1979. 90.
12 Erre vonatkoz� adatokat k�z�l Di�szegi V. is. 1962. EA 7072. 28.
13 Cs�ky K.. 1987. 26.
14 Saj�t gy�jt�s (Bugri J�zsefn� Ber�nyi Eszter /1934/)
15 Cs�ky K. 1987. 26.
16 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 27. l.
17 Cs�ky K. 1987. 26.
18 Kocsm�ros L�szl� gy�jt�se. N�prajzi M�zeum EA 14775. 1.
19 Cs�ky K. 1987. 26.
20 Ipolyi A. 1854. 118.
21 Kocsm�ros L., EA 14775. 1.
22 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 9.
23 Kocsm�ros L. EA 14775. 1.
24 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 27.
25 Cs�ky K. 2001. 166–167.
26 Kocsm�ros L. EA 14775. 2–3.
27 Saj�t gy�jt�s. Bugri J�zsefn� Dar�nyi Eszter /1934/
28 Saj�t gy�jt�s. Csenki Istv�nn� Kocz� Erzs�bet /1919/
29 Cs�ky K. 1987. 30.
30 Kocsm�ros L. EA 14775. 1.
31 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 29–30.
32 Manga J. gy�jt�se, 1941. N�prajzi M�zeum EA 508. 1.
33 Cs�ky K. 1987. 30–31. l.
34 Kocsm�ros L. EA 14775. 3.
35 Miksz�th K�lm�n �. n. 176.
36 Miksz�th K�lm�n 1968. 655. 
37 Manga J. 1939. 211–242.; Ujv�ry Z. 1999. 190.
38 Kocsm�ros L. EA 14775. 2–3.
39 Manga J. 1939.; U�: EA 903. 1.
40 Manga J. EA 907. 3.
41 Dr. Gy�rffy Gy�rgyn� 1952. EA 26816.
42 Ujv�ry Z. 1997. 295.
43 Manga J. 1930/50.
44 Cs�ky K. 1987. 27–28.
45 Kocsm�ros L. EA 14775. 2.
46 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 6.
47 Cs�ky K. 1987. 29–30.
48 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 4.
49 Cs�ky K. 1987. 28–29.
50 Di�szegi V. 1962. EA 7072. 3–4.
51 Kocsm�ros L. EA 14775. 3–4.
 
 

IRODALOM

Cs�ky K�roly
1987: Hallott�tok-e m�r h�r�t? Bratislava
2000: Ap�t�jfalu. Kom�rom
2001: A K�z�ps�-Ipoly menti pal�cok n�pi hiedelemvil�ga. Dunaszerdahely
D�m�t�r Tekla
1974: A n�pszok�sok k�lt�szete. Budapest
Ipolyi Arnold
1854: Magyar Mythologia. Pest.
Magyar N�pzene T�ra II. Budapest, 1953
Manga J�nos
1930: Luca est�je a falusi n�p babon�s hit�ben. H�t
1939: A visszat�rt Felvid�k n�prajza. Budapest
1979: Pal�cf�ld. Budapest
Miksz�th K�lm�n 
�. n.: �sszes M�vei 9. Budapest 
1968: �sszes M�vei 10. Budapest
T�trai Zsuzsanna – Kar�csony Moln�r Erika
1997: Jeles napok, �nnepi szok�sok. Harmadik kiad�s. Budapest 
Ujv�ry Zolt�n
1997: N�pi sz�nj�t�kok �s maszkos szok�sok. Debrecen
1999: Folkl�r az �rd�gi k�s�rtetekben. Debrecen