Eg�sz �st�rt�net�nket 1821-ben tal�lt�k ki. Kutat�saim sor�n
megtal�ltam a b�csi kancell�ri�nak azt a leirat�t, amelyben f�lk�rik
az osztr�k t�rt�n�szeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan
�st�rt�netet �rjanak, amelyre nem b�szk�k. �s akkor kital�lt�k azt
a boh�cs�got (ma m�r annak vessz�k, ma m�r elm�lt az ideje), hogy
�seink valahol az Ob foly� als� foly�sa ment�n, az Ur�lt�l keletre
egy�tt �ltek a finnekkel. H�l` Istennek a finnek 2003-ban �t�rt�k
tank�nyveiket. Az �j finn t�rt�nelemtank�nyvek �gy kezd�dnek: "eddig
az volt a n�zet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. M�ra kider�lt:
bar�ts�g van, de genetika nincs." Ennyi. �szint�k. Akkor ker�lt sor a
nagy genetikai vizsg�lat v�g�re. Kiszely Istv�n jeles magyars�gkutat�
a nagy k�z�ns�gsikernek �rvend� el�ad�sa szerkesztett, r�vid�tett
v�ltozat�t olvashatj�k.

Ki kell �br�nd�tanom �n�ket, mert �n nem vagyok t�rt�n�sz.
Biol�gus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar �st�rt�nettel
foglalkozni. Nagy alapkutat�som az volt, hogy a m�ltat hozzuk �ssze a
jelennel. A csontk�mia, a csontpatol�gia alapj�n a csontb�l meg kellett
�llap�tani, hogy h�ny �ves, milyen betegs�ge volt, milyen
v�rcsoportba tartozott. K�s�bb a nagy mitokondri�lis DNS-kutat�st
v�gezt�k egy jelent�s nemzetk�zi kutat�csoporttal.

Am�g az egyetemen voltam, a term�szettudom�nyi karon, untam magam �s
f�lvettem a k�nai szakot. Bej�rtam a k�nai k�vets�gre: pechemre akkor
�ppen rossz elvt�rsaknak min�s�ltek a k�naiak. Mindig azt tettem, amit
nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz k�s�bb a j�. Amikor a k�nai
k�vets�gn�l kil�ptem, megpofoztak, megrugdaltak: a v�g�n m�r
pizsam�t, fogkef�t vittem magammal, �gy k�t napig kipihentem magam.
Amikor K�na nyitott a vil�g fel�, 1967-ben kaptam egy k�nai
�tlevelet. 

Eljuthattam oda, ahova eur�pai ember mai napig sem juthat el. Azt a
felt�r�st folytattam, amit Stein Aur�lnak, 1915-ben k�nyszer�s�gb�l
abba kellett hagynia. Azkan�ban tal�ltam 1200 olyan embert, amilyenek mi
vagyunk, magyarok. Ha egy biol�gust�l azt k�rdezik, hogy hol keresi a
magyars�g eredet�t, �seit, akkor v�lasza egy�rtelm�: ott, ahol olyan
emberek �ltek �s ma is olyanok �lnek, mint
mi. 

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan sz�rmaznak

A Miskolci Egyetemen t�rt�nt d�szdoktorr� avat�som laud�ci�j�ban
az �llt, hogy a magyars�g eredet�t ott keresem, ahonnan a magyars�g
sz�rmazik. Ne nevessenek! A magyars�geredetr�l sz�l� t�rt�nelm�nk
politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyars�gnak a
Monarchia politik�j�t �s a Monarchia t�rt�nelm�t tan�tj�k. 

Kossuthot, Sz�chenyit, Pet�fit, Shakespeare-t szoktam id�zni. Most
m�gis egy nyurga kort�rsunkat id�zem: "hazudtunk �jjel, hazudtunk
reggel �s hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van. Hazudtak
reggel, �jjel �s este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugs�g hat�rozza
meg a monarchiabeli magyar t�rt�nelmet is.

K�rdezgett�k fiatalok, hogy mit sz�lok Sz�ntai Lajoshoz, mit sz�lok
egyik-m�sik el�ad�hoz? K�rem, mindenkit szeretek, mert mindenki
ugyanazt mondja, csak m�s-m�s oldalr�l. Mi ma az�rt vagyunk itt, hogy a
haza �gyeit megbesz�lj�k. Sz�chenyi az�rt hozta l�tre a Nemzeti
Kaszin�t, az orsz�gos kaszin�t, a Nemzeti T�rsas K�rt �s a Kaposv�ri
Kaszin�t, hogy legyen egy hely, ahol a haza �gyeit megbesz�lik. Azt
hiszem, hogy ma Kolozsv�ron az Erd�lyi Napl� olyan hely, ahol a haza
�gyeit besz�lik meg. Ez�rt is �r�ltem a megh�v�snak, hogy a
magyars�g eredet�r�l kolozsv�ri k�z�ns�g el�tt besz�ljek.

Eg�sz �st�rt�net�nket 1821-ben tal�lt�k ki. Kutat�saim sor�n
megtal�ltam a b�csi kancell�ri�nak azt a leirat�t, amelyben f�lk�rik
az osztr�k t�rt�n�szeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan
�st�rt�netet �rjanak, amelyre nem b�szk�k. �s akkor kital�lt�k azt
a boh�cs�got (ma m�r annak vessz�k, ma m�r elm�lt az ideje), hogy
�seink valahol az Ob foly� als� foly�sa ment�n, az Ur�lt�l keletre
egy�tt �ltek a finnekkel. H�l` Istennek a finnek 2003-ban �t�rt�k
tank�nyveiket. Az �j finn t�rt�nelemtank�nyvek �gy kezd�dnek: "eddig
az volt a n�zet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. M�ra kider�lt:
bar�ts�g van, de genetika nincs." Ennyi. �szint�k. Akkor ker�lt sor a
nagy genetikai vizsg�lat v�g�re.

A Monarchia elm�lete szerint �seink �tkelnek az Ural-hegys�gen, majd
ott �ltek gy�jt�get�, hal�sz� �letm�dot. Hogy mennyi ideig, azt nem
tudj�k. Onnan valamilyen okn�l fogva �seink lemennek Levedi
t�rzster�let�re, ahol t�bb sz�z �vet kell tart�zkodnunk. Nek�nk
mindent az oroszokt�l, a szl�vokt�l kellett megtanulnunk: a
mez�gazdas�got, az �llattart�st, a sz�l�m�vel�st. A hith�
monarchikusok n�gy, �t, hatsz�z �ves ott-tart�zkod�st �rnak. Akkor
megjelennek d�lr�l a cs�nya arabok, ugye, mert nek�nk h�tba t�madt
n�pnek kellett lenni! (H�l` Istennek az arabok err�l semmit nem tudnak.

Tizenn�gy �vet tan�tottam Kair�ban, meg az arab vil�gban.) Onnan
bek�nyszer�lnek a K�rp�t-medence el�ter�be. Az osztr�k
t�rt�n�szek nem tudt�k, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi
pontosan tudjuk: negyven�t �vig. J�ttek a cs�nya beseny�k, �s h�tba
t�madt�k a magyarok �seit, akik asszonyainkat, barmainkat h�trahagyva
bet�dultak a K�rp�tmedenc�be, mert m�s v�laszt�suk nem volt. 

Eur�p�ban egyed�li n�pk�nt sokasodtunk harmincszoros�ra

K�rem, ha a pudingnak a pr�b�ja az, hogy megeszik, a magyar
�st�rt�netnek a pr�b�ja az, hogy ezersz�z �v ut�n harmincszoros�ra
megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelv�nket, meg tudtuk
tartani �lettani tulajdons�gainkat, szellemi-, t�rgyi kult�r�nkat,
t�ncvil�gunkat, mesevil�gunkat, n�pm�v�szet�nket, hitvil�gunkat.

A honfoglal�s idej�n a mai Franciaorsz�g ter�let�n h�t milli� ember
�lt, �s ma Franciaorsz�gban csak �tvennyolc milli�an vannak.
Kilencszeres�re sem tudtak sokasodni. Mi egy idegen vil�gba �rkezt�nk.
Egy m�s vil�gb�l j�vet meg tudtunk harmincszoros�ra sokasodni. Ezt a
csod�t egyetlen eur�pai n�p nem tudta megtenni. Gondolj�k v�gig! Mi,
amikor be�rkezt�nk Eur�p�ba, idegenek voltunk �s – fogadjuk m�r el
– most is idegenek vagyunk. Minden eur�pai n�p indoeur�pai: a
skandin�v, a francia, az angol, az ib�riai, az it�liai, a g�r�g, a
szl�v mind indoeur�pai. Mi egy m�sik vil�gb�l j�tt�nk, �s ennek a
kult�r�nak minden r�sz�t meg tudtuk tartani. Nemr�g egy etruszk
temet�t dolgoztunk fel Olaszorsz�gban, ut�na az olasz koll�g�immal
elment�nk egy pizz�ri�ba. Megk�rdezi t�lem az olasz koll�g�m, hogy
tudom-e, mi a k�l�nbs�g, az olaszok �s a magyarok k�z�tt? Valami
k�zhelyet mondtam. 

Azt mondta: "amit �n itt l�t, az semmi nem olasz. Mi �tvett�nk
mindent. �tvett�k a f�n�ciaiakt�l, a g�r�g�kt�l, az ill�r�kt�l,
ven�tekt�l. Itt semmi nem it�liai. Itt �l�nk az asztaln�l. Ott a
Mil�n�i d�m. A g�tik�t Franciaorsz�gb�l vett�k �t. Az asztalon itt
a ter�t�. Az els� sz�v�st a k�naiak v�gezt�k el. Itt van a paszta,
a t�szta, ami It�li�nak a jellegzetess�ge. Az els� t�szt�t
Telekurgeszt�nban n�gyezer �ve tal�lt�k fel. Ott, ahol �n�k �ltek.
�s mi van a Pizz�ban? Van t�szta. Mi lep�nyt ett�nk. �n�k behozt�k
a kov�szt. Van rajta paradicsom. K�z�p-Amerik�b�l vett�k �t. Van
rajt formaggio, sajt. A szarvasmarh�t, a juhot �s a kecsk�t ott
h�zias�tott�k, ahonnan �n�k sz�rmaznak. De mi mindent �tvett�nk,
magunk�v� tett�k �s kifejlesztett�k. �n�k egy sokkal magasabb
kult�r�b�l �rkeztek, mint amilyen Eur�pa kult�r�ja, �s a
t�rt�nelem folyam�n csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. K�rem,
�n�k t�bbet adtak a vil�gnak �s Eur�p�nak, mint amennyit kaptak
bel�le, vagy t�l�k." 

Olasz koll�g�m szavaira elgondolkoztam. J�zus M�ria! H�t ez az olasz
ismeri a magyar �st�rt�netet.
Ismeri azt a csod�t, amit mi v�ghezvitt�nk? 

A magyars�got a hunokt�l a kunokig sz�m�tjuk 

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a reform�tus koll�gium �p�let�ben.
Nagyon szeretem a reform�tus koll�giumok k�nyvt�r�t. T�r�k id�kben
a t�r�k p�ld�ul nem jutott fel �szak- Magyarorsz�gra. A n�met
v�laszt�fejedelmek azt mondt�k, amennyiben a katolikus monarchia
hozz�ny�l az �j vall�shoz, akkor v�ge a monarchi�nak. Osztr�k volt
h�rom �s f�lmilli�, a n�metek pedig tizen�t-tizennyolcmilli�ny ian.
A
s�rospataki k�nyvt�rban ugyan�gy megmaradt minden. N�gysz�zhatvan
�ves tank�nyveket olvasok. H�l` Istennek nem katalogiz�lt�k. Nagyon
vigy�znak r�, hogy ne katalogiz�lj�k, mert akkor a Sz�chenyi
K�nyvt�r kiemeli, elviszi �s csak kutat�si enged�llyel k�rhet� ki.
Elolvasom a n�gysz�zhatvan �ves tank�nyveket �s a k�vetkez� �ll
benne: a magyars�g h�rom hull�mban j�tt be a K�rp�t-medenc�be.

361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok �s 895. m�jus 10-�n, mint
�rp�d n�pe. Akikhez 1235-ben hozz�k�lt�znek a j�szok, 1243-ban �s
`46-ban a kis �s nagykunok. A magyars�got a hunokt�l a kunokig
sz�m�tjuk. Ebbıl ki szokt�k emelni �rp�d n�p�nek a vonul�s�t �s
a vonul�si ter�let�t. Ez a magyar �st�rt�net. A hunokt�l a kunokig
ez a n�pess�g bels� �zsi�b�l hozta mag�val kult�r�j�t, nyelv�t.
Bej�tt.

Ezzel szemben mit tart Eur�pa �s mit tan�tanak nek�nk a Monarchia
gondolat�ban? Attila puszt�tva sz�guldott Eur�pa, �zsia �s Afrika
k�z�tt �s emberv�rt ivott gyermekkor�ban �s kutya sz�lei voltak meg
szarvai. Mi a val�s�g? A hunokat 361-ben a r�mai cs�sz�r h�vja be a
K�rp�t-medenc�be, Meotisz vid�k�r�l, hogy kord�ban tarts�k a
Duna-Tisza k�z�n l�v� szarmat�kat �s a Tisz�nt�lon l�v�
gepid�kat. Attila 395-ben T�pi�szentm�rtonban sz�letett. Meghalt
453-ban. A marad�k hun elmegy Csiglemez�re, a Mez�s�gre �s
ben�pes�ti Erd�lyt. �k a sz�kelyek. Ezt j�l tudjuk.

A magyars�gnak genetikailag semmi k�ze a finnugorhoz 

K�tf�le t�rt�nelem van. Az egyik t�rt�nelmet a t�rt�n�sz �rja.
De h�t a t�rt�n�sz nem minisztereln�k, nem agyseb�sz: a
t�rt�n�sznek mindig sz�ks�ge van a vajas-kenyer�re egy kis
szal�mira, net�n kavi�rra. A t�rt�n�sz mindig kiszolg�lja az adott
hatalmat. A m�sik oldalon van a n�p, mi, akik az igaz
t�rt�nelmet �rjuk, mert egym�snak adjuk �t az ismereteket, a k�dolt
ismereteket a vas�rnapi eb�dekn�l, a kukoricafoszt�sn�l, a
besz�lget�sekn�l.

Mit tartottak a sz�kelyek magukr�l? Csaba kir�lyfi n�pe! Most
v�gezt�k el a nagy mitokondri�lis DNS vizsg�latot egymilli�
n�gysz�zezer emberen. Kider�lt: a sz�kelyek Attila hunjainak az
ut�dai. Rajta van a vil�gh�l�n, el lehet olvasni!. Csak am�g a finnek
�t�rt�k a tank�nyveiket, nek�nk a Science �s
a Nature, azaz a vil�g legjelent�sebb tudom�nyos foly�iratait
leszedt�k a k�nyvt�rpolcokr�l, nehogy megtudjunk bel�le egyet s m�st.
Nem �n tettem a vil�gh�l�ra a mitokondri�lis eredm�nyeket, hogy a
magyars�gnak genetikailag semmi k�ze a finnugorokhoz, hogy genetikailag
legk�zelebbi rokonaink a bels�-�zsiai t�r�k n�pek. Nem �n tettem a
vil�gh�l�ra, mert ha �n teszem, akkor azt mondj�k, hogy Kiszelyi
Istv�n soviniszta, nacionalista, �jabban meg azt mondj�k, hogy fasiszta
vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saj�t
haz�j�ban. Ne besz�lj�nk mell�! Valahova tartozni kell! Mi ide
tartozunk, ezt v�llaltuk �s v�llaljuk.

Sz�chenyi �rta a napl�j�ban: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni.
De �gy kell tennem, mintha idegen kert�sz m�veln� azt, mert engem nem
szeretnek az emberek". Ezt a r�szt soha le nem ford�tott�k a
napl�j�b�l. Sz�chenyi n�met�l �rta a napl�j�t.
T�rt�n�szv�logat�sok jelennek meg: hogy j�n ahhoz a t�rt�n�sz,
hogy az �n t�rt�nelmemb�l, az egyik legnagyobb magyar ember
�r�s�b�l � v�logasson?! Bocs�nat, nem vagyok �n amn�zi�s! El
tudom olvasni �s meg tudom �rteni. A genetikai eredm�nyeket az utrechti,
a vars�i rektor �s a n�met akad�mia eln�ke tette a vil�gh�l�ra
tudatosan. �r�juk nem lehet r�fogni, hogy fasiszt�k �s antiszemit�k.

Attila, az els� �vezred legnagyobb embere

Csod�latos imak�nyvet nyomtatott a katolikus egyh�z a katonai
tisztk�pzıs�k sz�m�ra. Nem kenetteljes imak�nyvet. Pont olyant, hogy
bef�r a mell�ny bal zseb�be. Sz�chenyinek az im�ja van benne, az aradi
13-nak a kiv�gz�s el�tti im�ja �s R�k�czi Ferencnek az im�ja. Az
utols�oldalon egy mondat szerepel vastag bet�vel arr�l, hogy
v�gsz�ks�g eset�n, miel�tt meghal, mit im�dkozzon a kiskatona. Egy
ismer�s katonatiszt, amikor hazaj�tt, azzal fogadott: most volt kinn New
York-ban �s hozott egy k�nyvet. A k�nyv c�me: Attila, hun kir�ly
uralkod�s�nak a titka. Oda�t k�telez� tank�nyv a katonatiszteknek �s
a k�zgazdas�gi hallgat�knak. Sikerk�nyv, h�rommilli� p�ld�nyban
kelt el. El�szav�ban a mostani eln�k Bush, Bill Clinton, a Chrysler
gy�r, a Ford gy�r igazgat�i, a szen�torok be�rt�k, hogy ennek a
szellem�ben uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun kir�ly uralkodott.
Megjelent a U.S. News-nak egy k�l�nsz�ma a vil�g t�z legnagyobb
uralkod�j�r�l: az id�sz�m�t�s ut�ni sz�zadokb�l csak Nagy K�roly
�s Attila szerepel. N�lunk azt tan�tj�k, hogy Attila csat�t vesztett.
Soha nem vesztett csat�t Catalaunumn�l! Azt mondta A�tiusnak, a
lovastiszt bar�tj�nak (mert Attila Aquilei�ban �s R�m�ban
nevelkedett), hogy: "te is veszten�l tizenk�tezer embert, �n is
veszten�k. Nem �tk�zz�nk meg!" �s nem az�rt nem t�madta �s nem
�gette fel R�m�t, mert f�lt a pestist�l, hanem mert "te j�tt�l ki,
R�ma p�sp�ke, aki ap�m lehetn�l, �s te k�rt�l engem." Az els�
�vezred legnagyobb embere volt.

Most �p�tj�k vissza T�pi�szentm�rtonban a palot�j�t. Priscos
Rhetor pontosan le�rja. Am�gy megd�bbent� a ker�t�se, a sz�kely
kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambd�c, minden. Most
�tmilli�rdba ker�l, meg van a p�nz�nk: magyar beruh�z�, ha
�rtelm�t l�tja, akkor ad p�nzt. Kocsi J�nossal, a t�pi�szentm�rtoni
Kincsem Park tulajdonos�val k�z�sen �p�tj�k. Id�n kezdj�k, j�v�re
k�sz.

H�romezer �ves magyar szak�csk�nyv

A k�saev� eur�paiaknak megmutatjuk a kult�r�nkat! Az�rt mondom
k�saev� eur�paiaknak, mert a k�vetkez� k�nyvem az Eleink lakom�ja
c�mmel jelenik, meg. Siker�lt fondorlatos m�don megszerezni
Bels�-�zsi�b�l sz�z, h�romezer �ves hun receptet. A vil�g els�
szak�csk�nyv�t. Az �jg�rok mentett�k meg hun �r�ssal. Akkor, amikor
Eur�pa m�g k�lesk�s�t evett, mi m�r t�z f�szerrel k�sz�tett�k a
kenget, a p�rk�ltet �s a takenget, a guly�st, valamint a cs�r�g�t
�s az �h�m�t. El�sz�r angolul adjuk ki, hogy a k�saev�k
megismerj�k a kult�r�nkat. Ut�na magyarul.

K�rem, a magyar ember nem �rt a propagand�hoz. A magyar ember t�l
szer�ny, befel� �l, nagyon �r�l, de nem �rt ahhoz, hogyan kell mag�t
t�lalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs bel�nk k�dolva a
seft, az �zlet, a diz�jn, a biznisz. Ezek nincsenek bel�nk k�dolva.

A k�vetkez�k az avarok, 568-ban j�nnek be. Ugyanabb�l a
t�rzssz�vets�gb�l szakadnak ki, amelyb�l az �seink. Ugyanolyan
kin�z�s�ek, mint mi vagyunk, ugyanaz a mot�vumvil�guk, ugyanaz az
�r�suk. Ugye az �r�ssal, a rov�s�r�ssal nem volt szabad foglalkozni.
Az sz�kelyderzsi, meg a t�bbi csod�latos �si �r�sunkat levakart�k.
Nem volt szabad a tizenkilencedik sz�zadban propag�lni! Elolvastuk a
szarvasi t�tart�t. El�sz�r odaadtuk a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak,
annak az akad�mi�nak, amelyben a magyar bet�sz�t m�r csak id�z�jelbe
teszem. A tudom�nyost is id�z�jelbe teszem… Ilyen-olyan akad�mia, de
se magyar, se tudom�nyos. �n huszonh�t �vet szolg�ltam a "Magyar"
"Tudom�nyos" Akad�mi�t �s 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem
�hajtok egy olyan test�letben lenni, amely hazudik, reggel, �jjel, este.
Nem �hajtok �st�rt�netben ir�nyelveket �s a Pet�fi-�gyben
hazugs�gokat mondani. �n olyat akarok tan�tani, ami igaz.