Hologram a val� vil�g?
 

K�l�nb�zõ tudom�ny�gak k�pviselõi jutottak arra a meggyõzõd�sre, hogy ez �rz�kszervek �ltal tapasztalt vil�g csup�n egy szelete a val�s�gnak. A m�lyebb szinteken a teljes vil�gegyetem �sszef�gghet, �s az elme nem csak vet�theti, de alak�thatja is a val�s�got.
 

A p�rizsi egyetemen 1982-ben k�l�nleges k�s�rletre ker�lt sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutat�csoport egyes v�lem�nyek szerint a 20. sz�zad egyik legfontosabb megfigyel�s�t tette. Az eredm�nyekrõl nem tud�s�tott a m�dia, �s Alain Aspect nev�rõl is csak azok hallhattak, akik folyamatosan b�jj�k a tudom�nyos szaklapokat. M�gis vannak akik szerint az adott felfedez�s felford�thatja a tudom�nyt.

A francia kutat�csoport felfedezte, hogy bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt a szubatomi r�szecsk�k, p�ld�ul az elektronok k�pesek egym�s k�z�tt az azonnali kommunik�ci�ra, f�ggetlen�l a k�z�tt�k h�z�d� t�vols�gt�l. �gy nem sz�m�t, hogy 3 m�terre vagy 10 milli�rd kilom�terre vannak-e egym�st�l.

Tudnak egym�sr�l

A jelek szerint valahogyan mindegyik r�szecske tudja, hogy mit csin�l a m�sik. A probl�ma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon t�zis�nek, miszerint semmilyen inform�ci� nem haladhat a f�nysebess�gn�l gyorsabban.

Mivel a f�nysebess�gn�l gyorsabb halad�s egyet jelent az idõkorl�t �tt�r�s�vel, a megd�bbentõ kil�t�sok arra ind�tottak n�h�ny fizikust, hogy megk�s�relj�k megmagyar�zni, mi �llhat val�j�ban az Aspect-f�le megfigyel�sek h�tter�ben.

M�sokat viszont az eredm�nyek enn�l is radik�lisabb k�s�rletek elv�gz�s�re �szt�n�zt�k. David Bohm, az University of London fizikusa p�ld�ul arra jutott, hogy Alain Aspect eredm�nyei k�zvetve az objekt�v val�s�g c�folat�t jelentik. Teh�t az univerzum k�zzelfoghat� szil�rd form�ja csup�n l�tsz�lagos, a mindenki �ltal meg�lt val�s�g gigantikus hologram.

Darabokban az eg�sz

Bohm megd�bbentõ k�vetkeztet�s�nek meg�rt�s�hez tudni kell, mi is val�j�ban a hologram. Ezeket a h�rom dimenzi�s f�nyk�peket l�zer seg�ts�g�vel k�sz�tik. A meg�r�k�tendõ t�rgyat elõsz�r l�zersug�rral p�szt�zz�k. Egy m�sodik sug�r f�nye a visszaverõdõ mint�val interferenci�t hoz l�tre, �s ezt a mint�t �r�k�tik meg a filmen. Elõh�v�skor a film csup�n f�nyes �s s�t�t vonalak kavalk�dja, de ha l�zerf�nnyel vil�g�tj�k meg, megjelenik az eredeti t�rgy h�rom dimenzi�s k�pe.

A hologramok viszont nem csak a h�romdimenzi�s k�p miatt k�l�nlegesek. Ha egy r�zsa hologramj�t f�lbev�gj�k �s l�zerrel vil�g�tj�k meg, a mindk�t f�l darab a teljes k�pet tartalmazza, b�r kisebb m�retben. Ha a darabokat tov�bb ap�rtj�k, minden kis darab az eredeti eg�sz k�pet tartalmazza. A hagyom�nyos f�nyk�pekkel ellent�tben a hologram minden szelete az eredeti inform�ci� eg�sz�t tartalmazza.

A "teljes eg�sz a r�szletekben" megk�zel�t�ssel teljesen �j utak ny�lnak a term�szettudom�nyok elõtt. A nyugati vil�g tud�sai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelens�gek meg�rt�s�hez, legyen az b�ka vagy atom, a sz�tdarabol�son �s a r�szletek tanulm�nyoz�s�n kereszt�l vezet az �t.

A hologram viszont megmutatja, hogy a vil�gban n�h�ny esetben t�ves lehet ez a megk�zel�t�s. A holografikus strukt�r�k sz�tdarabol�sa nem az �p�tõk�vekhez, hanem kisebb eg�szekhez vezet. Ennek f�ny�ben Bohm m�s utat javasolt az Aspect-f�le felfedez�s �rtelmez�s�hez.

Hal az akv�riumban

Bohm szerint a szubatomi r�szecsk�k nem az�rt k�pesek egym�ssal kapcsolatban maradni, f�ggetlen�l a t�vols�gt�l, mert valami titokzatos jel �ramlik k�z�tt�k. Ehelyett a sz�tv�lasztotts�guk nem m�s, mint a megfigyelõt becsap� ill�zi�.

A kutat� �rvel�se szerint a val�s�g valamely m�lyebb r�teg�ben ezek a r�szecsk�k nem k�l�n�ll� egys�gek, hanem egy alapvetõ eg�sz kiterjeszt�sei. A jobb meg�rt�s �rdek�ben Bohm a k�vetkezõ p�ld�t vezeti elõ. K�pzelj�nk el egy akv�riumot, amelyben egy hal �szk�l.

Az akv�riumot nem l�thatjuk k�zvetlen�l, �s a benne szereplõ vil�gr�l is csak t�v�kamer�k r�v�n �rtes�l�nk. Az egyik kamera az akv�rium elej�t veszi, a m�sik az oldal�t. A megfigyelõ a k�t monitor k�p�t figyelve azt gondolhatja, hogy a k�t hal k�l�n-k�l�n l�tezik, majd a halakat tov�bb figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van k�z�tt�k.

Amikor az egyik hal elfordul, a m�sik ugyanabban a pillanatban hasonl� fordul�t v�gez. Ugyan�gy amikor az egyiknek az eleje l�tszik, a m�sik mindig az oldal�t mutatja. Ha a teljes �ssze�ll�t�s tov�bbra is rejtve marad a megfigyelõ elõtt, az nyugodtan felt�telezheti, hogy a halak valahogy �sszebesz�lnek, ez�rt mozognak egyszerre.

M�lyebb a val�s�g

Bohm szerint a szubatomi r�szecsk�kkel pontosan ez t�rt�nik az Aspect-f�le k�s�rletben. A l�tsz�lagos f�nyn�l is gyorsabb kommunik�ci� val�j�ban arr�l �rulkodik, hogy a val�s�gnak a k�zzel foghat�n�l m�lyebb r�tegei is l�teznek. A szemmel nem l�that� komplex dimenzi�kat ugyan�gy nem �rz�kelj�k, mint a megfigyelõ a halat k�r�lvevõ akv�riumot.

A r�szecsk�ket az�rt l�tjuk egym�st�l elv�lasztva, mert csak a val�s�g egy szelet�t �rz�kelj�k. Az ilyen r�szecsk�k nem k�l�n�ll�ak, hanem r�szei a m�lyebben megh�z�d� eg�sznek, amely holografikus oszthatatlank�nt viselkedik. �s mivel a fizikai val�s�gban mindent ez �p�t fel, az univerzum is csak egy ill�zi�.

A vil�gegyetetemnek ezen fantomszerû viselked�s mellett m�s megd�bbentõ tulajdons�gai is lehetnek. Ha a szubatomi r�szecsk�k csak l�tsz�lag sz�tv�laszthat�ak, az annyit is tesz, hogy a val�s�g m�lyebb szintjein a teljes vil�gegyetem �sszef�gg. Az emberi agyban megh�z�d� sz�natom elektronjai kapcsolatban �llnak a Nap vagy tetszõleges t�voli csillag felsz�n�n l�võ hidrog�natomok protonjaival.

Minden �sszef�gg

Ahogy minden mindennel �sszef�gg, �rtelmetlenn� v�lik a vil�gegyetem jelens�geinek oszt�lyoz�sa, mivel az �sszef�ggõ h�l�zatot alkot� term�szet fittyet h�ny minden ilyen feloszt�sra.

A holografikus univerzumban m�g az idõ �s a t�r sem tekinthetõ alapfogalomnak. A helymeghat�roz�s minden form�ja csõd�t mond olyan k�rnyezetben, ahol semmi sem v�lik el igaz�n a m�sikt�l. �gy az idõ �s a h�rom dimenzi�s t�r �gy viselkedhet, mint a halat mutat� monitorok, �s csak kivet�l�sei a m�lyebb rendnek.

Bohm nem az egyetlen kutat�, aki igazolva l�tja, hogy csup�n hologram a vil�gegyetem. Az agykutat�s ter�let�n dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziol�gusa szint�n arra a meggyõzõd�sre jutott, hogy a holografikus lehet a val�s�g.

Agyi jelr�gz�t�s

Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az eml�kek t�rol�si hely�t kereste. �vtizedek sor�n sok tanulm�ny jutott arra a k�vetkeztet�sre, hogy az eml�kek adott helyhez k�t�tts�g n�lk�l, a teljes agyban sz�toszolva õrzõdnek.

A m�lt sz�zad 20-as �veiben Karl Lashley rendk�v�li jeletõs�gû k�s�rletsorozatban mutatta ki, hogy b�rmely r�szlet�t t�vol�tja el a patk�ny agy�nak, k�ptelen megsz�ntetni a mût�t elõtt megtanult bonyolult mûveletsorra vonatkoz� eml�keket. Akkoriban viszont senki nem �llt elõ olyan magyar�zattal, amely le�rhatta volna ezt a "teljes eg�sz a r�szletekben" jelens�get.

Pribram a 60-as �vekben ismerte meg a hologram elv�t, �s r�d�bbent, hogy megtal�lta az agykutat�k �ltal r�g�ta keresett magyar�zatot. A kutat� szerint az eml�keket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja õrzi, hanem idegi impulzusok mint�zat�ba k�dolva hordozzuk, ahogy a l�zerf�ny interferenci�ja elmenti a holografikus k�pet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus t�r.

Ez az elm�let egy�bk�nt magyar�zatot ad arra is, hogyan k�pes az agy ilyen kis helyen ennyi eml�ket megõrizni. Becsl�sek szerint az �tlagos ember�let sor�n 10 milli�rd bitnyi inform�ci�t ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyis�g�nek �tsz�r�se.

Jelek �z�ne

A rendk�v�li eml�kezõtehets�g nem az egyetlen tal�nyos agytev�kenys�g, amely �rtehetõbb� v�lik a holografikus agymodell �ltal. Legal�bb ilyen rejt�lyes, hogyan k�pes az agy megb�rk�zni az �rz�kszerveket �rõ k�l�nb�zõ frekvenci�k �z�n�vel, �s hogyan k�pes val�s idõben �rtelmezni az �rz�kszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet haszn�l a fogadott frekvenci�k matematikai �talak�t�s�ra.

Ez az elm�let egyre t�bb t�mogat�t szerez. Hugo Zucarelli argentin sz�rmaz�s� olasz kutat� a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelens�gek ter�let�re. Ez az elm�let ugyanis megmagyar�zhatja, hogyan k�pesek az emberek meghat�rozni a hang pontos forr�s�t a fej elford�t�sa n�lk�l, m�g akkor is, ha csak egy f�llel hallanak.

Eltûnik a val�s�g

Pribram holografikus agymodellj�nek legmegd�bbentõbb vonatkoz�sa m�gis az, amikor �sszevetik Bohm realit�selm�let�vel. A vil�g megfoghat� k�pe �gy csak m�sodlagos val�s�gg� v�ltozik, a t�nyleges k�rnyezet pedig frekvenci�k holografikus kavalk�dja lesz. Ebbõl a holografikus agy csup�n n�h�ny fontos frekvenci�t v�laszt ki, �s �rz�kszervek jelek�nt �rtelmezi.

Ek�zben az objekt�v val�s�g teljesen elsikkad. Keleti vall�sok m�r r�g�ta azt tartj�k, hogy az anyagi vil�g ill�zi�, �s b�r azt gondolhatjuk, hogy fizikai l�nyk�nt mozoghatunk a fizikai vil�gban, ez is csak k�pzelõd�s. Val�j�ban vevõk�sz�l�kek vagyunk a frakvenci�k tenger�ben, �s amit kiszûr�nk ebbõl a kavalk�db�l, az csak egy szelete a val�s�gnak.

Term�szetes a telep�tia

Bohm �s Pribram elm�leteinek egyes�t�s�t, a holografikus paradigmak�nt emlegetett megk�zel�t�st sok kutat� szkeptikusan fogadta, m�sokat viszont felvillanyozott. N�h�nyan egyenesen azt gondolj�k, hogy ez a modell k�pes lehet megoldani tudom�nyosan eddig le nem �rhat� rejt�lyeket, sõt �ltala a parapszichol�giai jelens�gek a term�szet r�sz�v� v�lhatnak.

A holografikus paradigma �ltal le�rt univerzumban minden agy r�sz�t k�pezi a l�thatatlan eg�sznek, �s a telep�tia puszt�n a holografikus szint el�r�s�t jelenti. Hasonl� m�don a telekin�zis (t�rgyak mozgat�sa az akarat seg�ts�g�vel) szint�n megszûnik rejt�ly lenni, hiszen az �sszefon�d� m�lyebb val�s�gban az egy�n �s a t�rgy eleve egy.

Bohm �s Pribram egyar�nt eml�keztetet arra, hogy sok vall�si illetve misztikus �lm�ny, p�ld�ul az univerzummal val� transzcendens egy�v� tartoz�s �rz�se szint�n a holografikus szint el�r�se lehet. A r�gi �r�sokban ugyanerre, a m�lyebb val�s�g el�r�s�re gondolhattak, amikor a kozmikus egys�g �rz�s�rõl sz�moltak be.