Nemeskürty István véleménye Horthy Miklósról:

Horthy Miklós, hazánk egykori kormányzója 52. évvel ezelőtt hunyt el. Nemeskürty István a különböző történelmi értékelé­sekről mondta el véleményét

- Milyen állapotban volt az az or­szág, amelyet Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányozni kezdett?

Nemeskürty István: - Egy elvesztett I. világháború után, szétzüllött or­szágot kellett, rendbe tenni. Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme, hogy az 1541-ben, megszűnt Magyar Ál­lam helyére visszaállította a magyar államot, mint magyar királyságot. A nemzetgyűlés először a magyar ki­rályságot állította helyre, majd nem tarthatván igényt a már '16-ban megkoronázott királyra, azért, mert elhagyta, az országot, és mert a győztes hatalmak ehhez nem is já­rultak volna hozzá. Ezért a nemzet­gyűlési ősi hagyományok alapján, a magyar királyság államfőjévé kor­mányzót tett, mint ahogy Hunyadi János is kormányzó volt, és Kos­suth Lajos is kormányzó volt. Horthy Miklósnak arra kellett ügyelnie, hogy a kívántnál is kínosabban tartsa be azt, hogy az Országgyűlés által ho­zott, és a mindenkori miniszterelnök által aláírt rendelkezéseket betartsa, és azokba ne beszéljen bele. Mind­azok a törvények is, amelyeket ma joggal marasztalunk el, mint például a zsidótörvényt, vagy mint a hábo­rúba való belépésünk, mindez az Országgyűlés, a kormány, és a mindenkori miniszterelnök hatáskö­re volt. A háborúban például úgy csöppentünk bele kétszer is Bárdosi László miniszterelnök vezényleté­vel, hogy annak a kísérő körülmé­nyeiről, a miniszterelnök a kor­mányzót nem is értesítette. Én ma is botrányosnak tartom, és gyalázatnak azt a módot, ahogy bekeve­redtünk a háborúba. Arról sem érte­sítette őt például a Bárdosi, hogy Molotov külügyi népbiztos, felaján­lotta a magyar kormánynak, hogyha nem veszünk részt ebben a hábo­rúban, akkor garantálja nekünk, Er­délyt. De, hogy a hibáiról is beszél­jünk, fenntartások, és kritika nélkül bízott a hadseregben, és annak ve­zető tábornokaiban, akikről még el sem akarta hinni, hogy számos ma­gyar tábornok havi fizetést kap a nemzeti szocialista kormánytól. Ez hiba.

- Az elvetélt kiugrási kísértet is emi­att volt, mármint Horthy vakon bízott a tiszti karban?

Ennek pont a fordítottja az igaz. '44. tavaszától kezdve, vagyis, ami­kor a nemzeti szocialista német ál­lam lerohanta, és megszállta Ma­gyarországot, a kormányzó a kelle­ténél is jobban begombolkozott, hi­szen mindenki tudta, még én is, aki akkor fiatalember voltam, hogy a kormányban a pénzügyminiszter Reményi Schneller Lajos a nácik ügynöke. A kiugrási kísérlet kudar­cának egyik oka ez, hogy ebben nem volt annyi ember beavatva, akinek a tevékenységére szükség lett volna.

- Horthy Miklós, legnagyobb bűne­ként, napjaink némely történésze, az úgynevezett zsidótörvények meghozatalát tekinti.

- Nem ő hozta meg ezeket, az Or­szággyűlés hozta meg. Nem szíve­sen beszélünk arról, hogy Magyar­ország lakossága rendkívüli módon a nemzeti szocialista propaganda hatása alá került. A parlamentnek igen jelentős százaléka nyilas kép­viselőkből tevődött össze. Akkor ér­tettem meg, hogy Tisza Istvánnak az a makacssága, hogy minden áron kapálózott az általános titkos választójog bevezetése ellen, mert az volt az elve, hogy az választhas­son, aki tudja, hogy kit választ és miért; akkor értettem meg, hogy Ti­szának igaza lehetett, ez amint be­vezettük a titkos választójogot, az Országgyűlés nagy része nácivá vált. Így történhetett, hogy megsza­vazták a zsidótörvényt, megszavaz­ta a felsőház is. Ha már megszüle­tett az a törvény, államfőként nem tehetett mást, hogy tudomásul vette. Amikor megkezdődött a tényszerű üldözés, akkor ő mindent elkövetett, hogy ez megszűnjön, megtette hon­védelmi miniszternek Nagybaczoni Nagy Vilmost, akinek első dolga volt kimenni a frontra, és tájékozódni a zsidó munkaszolgálatosok ügyében, és segített is. Amikor értesült arról, hogy a budapesti zsidóságot a ná­cik el akarják hurcolni, akkor paran­csot adott egyik ritka módon, hozzá hűséges hívének, hogy akadályoz­za ezt meg, én megakadályozta, Koszorús Ferenc tábornok.

- A pártállami történetírás rendület­lenül Horthy fasizmust emleget. Némely történész is.

- Kétségtelen, hogy Olaszországgal szívélyes viszonyt ápoltunk, vagy ő ápolt velünk, hiszen a győztesek közé tartozott. Kétségtelen az is, hogy Mussolini egy fasiszta államot szervezett. Ez a szó azonban, hogy fasizmus, Dél-Olaszországban a legszélsőbb baloldal jelszava volt. Az olasz közvélemény sokáig úgy gondolta, hogy végre a nemzetük érdekeit is képviselő baloldal jut ha­talomra. Egy kis időbe telt, amíg ki­derült, hogy ez nem így van, de hogy Horthy Miklósnál ilyen fasiz­musról szó sem volt, az biztos.

 Visszatérve, Horthy Miklós kor­mányzói működésére. Az ő ideje alatt mekkorát változott, fejlődött Magyarország?

- Nagyon rövid idő ez a korszaknak nevezett, nem is egészen két évti­zed, de az a biztos, hogy egy ren­dezett, tiszta, a külföldi turisták által örömmel látogatott orzság volt. Az emberek kétségkívül jól érezték magukat a hazájukban.

Horthy Miklós 17 évéről

,,Mint tudjuk, az 1919-es, kommunista-zsidó "patkánylázadás" felfüggesztette a Magyar Történelmi Alkotmányt, noha ehhez semmiféle jogi alapja, sem társadalmi fölhatalmazása nem volt és ideiglenes, írott alkotmánnyal kívánta azt helyettesíteni. A rendet csináló Horthy-rendszer országgyűlésének legelső dolga a történelmi jogfolytonosság helyreállítása. Nemzetgyűlést hívnak össze, s az ősi magyar Alkotmányt visszahelyezik méltó helyére.  Az indoklásban kifejtik, hogy a bolsevisták fő csapásukat az 1000 éves magyar alkotmányra, a nemzeti jogalkotó géniusz legeredetibb alkotására mérték, mely ".a nemzet lelkéből évszázadokon át fejlődött ki és a legsúlyosabb megpróbáltatások között, a magyarság legjobbjainak véráldozatával lett a nemzeti lét biztos épületévé fölszentelve."

Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett. Alap- és középfokú iskoláink száma 7.418-ról csaknem a duplájára: 13.780-ra; óvodáinké 975-ről 1.140-re emelkedett. Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2.628 km. elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8.671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk! Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és beteg ségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek. Budapest (gyógy)fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk. Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

 Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt.

Horthy keze alatt nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére.

Ma van, úgy hívják: az EUSSSR által diktált, fasiszta neoliberalizmus.

Horthy idejében nem uralta egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő! Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása, de a nemzet szempontjábók kétségkívül hasznos volt.

(Kérdezem: ma ki korlátozza a mammont, és a nihilt hirdető, törpe, nemzetközileg finanszírozott, és távvezérelt,  anarchista szélsőliberális SZDSZ-t?) A korlátozás akkor nemzetet mentett, ma is menthetne. Horthy alatt valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal ,,MSZP-s" közpénzen vásárolt szavazat. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat. A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető! Bárcsak ilyen vezetői ülnének a Parlamentben a magyarságnak!