hologram a val vilg
A jelek szerint valahogyan mindegyik rszecske tudja, hogy mit csinl a msik. A problma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tzisnek, miszerint semmilyen informci nem haladhat a fnysebessgnl gyorsabban.
Hologram a val vilg?
Klnbzõ tudomnygak kpviselõi jutottak arra a meggyõzõdsre, hogy ez rzkszervek ltal tapasztalt vilg csupn egy szelete a valsgnak. A mlyebb szinteken a teljes vilgegyetem sszefgghet, s az elme nem csak vettheti, de alakthatja is a valsgot.
A prizsi egyetemen 1982-ben klnleges ksrletre kerlt sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatcsoport egyes vlemnyek szerint a 20. szzad egyik legfontosabb megfigyelst tette. Az eredmnyekrõl nem tudstott a mdia, s Alain Aspect nevrõl is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bjjk a tudomnyos szaklapokat. Mgis vannak akik szerint az adott felfedezs felfordthatja a tudomnyt.
A francia kutatcsoport felfedezte, hogy bizonyos krlmnyek kztt a szubatomi rszecskk, pldul az elektronok kpesek egyms kztt az azonnali kommunikcira, fggetlenl a kzttk hzd tvolsgtl. gy nem szmt, hogy 3 mterre vagy 10 millird kilomterre vannak-e egymstl.
Tudnak egymsrl
A jelek szerint valahogyan mindegyik rszecske tudja, hogy mit csinl a msik. A problma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tzisnek, miszerint semmilyen informci nem haladhat a fnysebessgnl gyorsabban.
Mivel a fnysebessgnl gyorsabb halads egyet jelent az idõkorlt ttrsvel, a megdbbentõ kiltsok arra indtottak nhny fizikust, hogy megksreljk megmagyarzni, mi llhat valjban az Aspect-fle megfigyelsek htterben.
Msokat viszont az eredmnyek ennl is radiklisabb ksrletek elvgzsre sztnztk. David Bohm, az University of London fizikusa pldul arra jutott, hogy Alain Aspect eredmnyei kzvetve az objektv valsg cfolatt jelentik. Teht az univerzum kzzelfoghat szilrd formja csupn ltszlagos, a mindenki ltal meglt valsg gigantikus hologram.
Darabokban az egsz
Bohm megdbbentõ kvetkeztetsnek megrtshez tudni kell, mi is valjban a hologram. Ezeket a hrom dimenzis fnykpeket lzer segtsgvel ksztik. A megrktendõ trgyat elõszr lzersugrral psztzzk. Egy msodik sugr fnye a visszaverõdõ mintval interferencit hoz ltre, s ezt a mintt rktik meg a filmen. Elõhvskor a film csupn fnyes s stt vonalak kavalkdja, de ha lzerfnnyel vilgtjk meg, megjelenik az eredeti trgy hrom dimenzis kpe.
A hologramok viszont nem csak a hromdimenzis kp miatt klnlegesek. Ha egy rzsa hologramjt flbevgjk s lzerrel vilgtjk meg, a mindkt fl darab a teljes kpet tartalmazza, br kisebb mretben. Ha a darabokat tovbb aprtjk, minden kis darab az eredeti egsz kpet tartalmazza. A hagyomnyos fnykpekkel ellenttben a hologram minden szelete az eredeti informci egszt tartalmazza.
A "teljes egsz a rszletekben" megkzeltssel teljesen j utak nylnak a termszettudomnyok elõtt. A nyugati vilg tudsai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelensgek megrtshez, legyen az bka vagy atom, a sztdarabolson s a rszletek tanulmnyozsn keresztl vezet az t.
A hologram viszont megmutatja, hogy a vilgban nhny esetben tves lehet ez a megkzelts. A holografikus struktrk sztdarabolsa nem az ptõkvekhez, hanem kisebb egszekhez vezet. Ennek fnyben Bohm ms utat javasolt az Aspect-fle felfedezs rtelmezshez.
Hal az akvriumban
Bohm szerint a szubatomi rszecskk nem azrt kpesek egymssal kapcsolatban maradni, fggetlenl a tvolsgtl, mert valami titokzatos jel ramlik kzttk. Ehelyett a sztvlasztottsguk nem ms, mint a megfigyelõt becsap illzi.
A kutat rvelse szerint a valsg valamely mlyebb rtegben ezek a rszecskk nem klnll egysgek, hanem egy alapvetõ egsz kiterjesztsei. A jobb megrts rdekben Bohm a kvetkezõ pldt vezeti elõ. Kpzeljnk el egy akvriumot, amelyben egy hal szkl.
Az akvriumot nem lthatjuk kzvetlenl, s a benne szereplõ vilgrl is csak tvkamerk rvn rteslnk. Az egyik kamera az akvrium elejt veszi, a msik az oldalt. A megfigyelõ a kt monitor kpt figyelve azt gondolhatja, hogy a kt hal kln-kln ltezik, majd a halakat tovbb figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van kzttk.
Amikor az egyik hal elfordul, a msik ugyanabban a pillanatban hasonl fordult vgez. Ugyangy amikor az egyiknek az eleje ltszik, a msik mindig az oldalt mutatja. Ha a teljes sszellts tovbbra is rejtve marad a megfigyelõ elõtt, az nyugodtan felttelezheti, hogy a halak valahogy sszebeszlnek, ezrt mozognak egyszerre.
Mlyebb a valsg
Bohm szerint a szubatomi rszecskkkel pontosan ez trtnik az Aspect-fle ksrletben. A ltszlagos fnynl is gyorsabb kommunikci valjban arrl rulkodik, hogy a valsgnak a kzzel foghatnl mlyebb rtegei is lteznek. A szemmel nem lthat komplex dimenzikat ugyangy nem rzkeljk, mint a megfigyelõ a halat krlvevõ akvriumot.
A rszecskket azrt ltjuk egymstl elvlasztva, mert csak a valsg egy szelett rzkeljk. Az ilyen rszecskk nem klnllak, hanem rszei a mlyebben meghzd egsznek, amely holografikus oszthatatlanknt viselkedik. s mivel a fizikai valsgban mindent ez pt fel, az univerzum is csak egy illzi.
A vilgegyetetemnek ezen fantomszerû viselkeds mellett ms megdbbentõ tulajdonsgai is lehetnek. Ha a szubatomi rszecskk csak ltszlag sztvlaszthatak, az annyit is tesz, hogy a valsg mlyebb szintjein a teljes vilgegyetem sszefgg. Az emberi agyban meghzd sznatom elektronjai kapcsolatban llnak a Nap vagy tetszõleges tvoli csillag felsznn lvõ hidrognatomok protonjaival.
Minden sszefgg
Ahogy minden mindennel sszefgg, rtelmetlenn vlik a vilgegyetem jelensgeinek osztlyozsa, mivel az sszefggõ hlzatot alkot termszet fittyet hny minden ilyen felosztsra.
A holografikus univerzumban mg az idõ s a tr sem tekinthetõ alapfogalomnak. A helymeghatrozs minden formja csõdt mond olyan krnyezetben, ahol semmi sem vlik el igazn a msiktl. gy az idõ s a hrom dimenzis tr gy viselkedhet, mint a halat mutat monitorok, s csak kivetlsei a mlyebb rendnek.
Bohm nem az egyetlen kutat, aki igazolva ltja, hogy csupn hologram a vilgegyetem. Az agykutats terletn dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziolgusa szintn arra a meggyõzõdsre jutott, hogy a holografikus lehet a valsg.
Agyi jelrgzts
Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlkek trolsi helyt kereste. vtizedek sorn sok tanulmny jutott arra a kvetkeztetsre, hogy az emlkek adott helyhez ktttsg nlkl, a teljes agyban sztoszolva õrzõdnek.
A mlt szzad 20-as veiben Karl Lashley rendkvli jeletõsgû ksrletsorozatban mutatta ki, hogy brmely rszlett tvoltja el a patkny agynak, kptelen megszntetni a mûtt elõtt megtanult bonyolult mûveletsorra vonatkoz emlkeket. Akkoriban viszont senki nem llt elõ olyan magyarzattal, amely lerhatta volna ezt a "teljes egsz a rszletekben" jelensget.
Pribram a 60-as vekben ismerte meg a hologram elvt, s rdbbent, hogy megtallta az agykutatk ltal rgta keresett magyarzatot. A kutat szerint az emlkeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja õrzi, hanem idegi impulzusok mintzatba kdolva hordozzuk, ahogy a lzerfny interferencija elmenti a holografikus kpet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tr.
Ez az elmlet egybknt magyarzatot ad arra is, hogyan kpes az agy ilyen kis helyen ennyi emlket megõrizni. Becslsek szerint az tlagos emberlet sorn 10 millird bitnyi informcit ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyisgnek tszrse.
Jelek zne
A rendkvli emlkezõtehetsg nem az egyetlen talnyos agytevkenysg, amely rtehetõbb vlik a holografikus agymodell ltal. Legalbb ilyen rejtlyes, hogyan kpes az agy megbrkzni az rzkszerveket rõ klnbzõ frekvencik znvel, s hogyan kpes vals idõben rtelmezni az rzkszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet hasznl a fogadott frekvencik matematikai talaktsra.
Ez az elmlet egyre tbb tmogatt szerez. Hugo Zucarelli argentin szrmazs olasz kutat a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelensgek terletre. Ez az elmlet ugyanis megmagyarzhatja, hogyan kpesek az emberek meghatrozni a hang pontos forrst a fej elfordtsa nlkl, mg akkor is, ha csak egy fllel hallanak.
Eltûnik a valsg
Pribram holografikus agymodelljnek legmegdbbentõbb vonatkozsa mgis az, amikor sszevetik Bohm realitselmletvel. A vilg megfoghat kpe gy csak msodlagos valsgg vltozik, a tnyleges krnyezet pedig frekvencik holografikus kavalkdja lesz. Ebbõl a holografikus agy csupn nhny fontos frekvencit vlaszt ki, s rzkszervek jeleknt rtelmezi.
Ekzben az objektv valsg teljesen elsikkad. Keleti vallsok mr rgta azt tartjk, hogy az anyagi vilg illzi, s br azt gondolhatjuk, hogy fizikai lnyknt mozoghatunk a fizikai vilgban, ez is csak kpzelõds. Valjban vevõkszlkek vagyunk a frakvencik tengerben, s amit kiszûrnk ebbõl a kavalkdbl, az csak egy szelete a valsgnak.
Termszetes a teleptia
Bohm s Pribram elmleteinek egyestst, a holografikus paradigmaknt emlegetett megkzeltst sok kutat szkeptikusan fogadta, msokat viszont felvillanyozott. Nhnyan egyenesen azt gondoljk, hogy ez a modell kpes lehet megoldani tudomnyosan eddig le nem rhat rejtlyeket, sõt ltala a parapszicholgiai jelensgek a termszet rszv vlhatnak.
A holografikus paradigma ltal lert univerzumban minden agy rszt kpezi a lthatatlan egsznek, s a teleptia pusztn a holografikus szint elrst jelenti. Hasonl mdon a telekinzis (trgyak mozgatsa az akarat segtsgvel) szintn megszûnik rejtly lenni, hiszen az sszefond mlyebb valsgban az egyn s a trgy eleve egy.
Bohm s Pribram egyarnt emlkeztetet arra, hogy sok vallsi illetve misztikus lmny, pldul az univerzummal val transzcendens egyv tartozs rzse szintn a holografikus szint elrse lehet. A rgi rsokban ugyanerre, a mlyebb valsg elrsre gondolhattak, amikor a kozmikus egysg rzsrõl szmoltak be.
|