Az 1222. �vi Aranybulla

A Szenth�roms�g �s Oszthatatlan Egys�g nev�ben.

Andr�s. Isten kegyelm�bõl Magyarorsz�g, Dalm�cia, Horv�torsz�g, R�ma, Szerbia, Halics �s Lodom�ria kir�lya, mind�r�kk�.

Mivelhogy mind orsz�gunk nemeseinek, mind m�soknak is Szent Istv�n kir�ly �ltal elrendelt szabads�ga, n�mely kir�lyoknak a hatalmaskod�sa folyt�n, akik olykor saj�t haragjukat akart�k megbosszulni, olykor pedig gonosz emberek hamis tan�csaira hallgattak vagy olyanok�ra, akik (csak) saj�t hasznukat kerest�k, igen sok dologban kisebbed�st szenvedett, ezek a mi nemeseink feles�g�nket �s a mi elõdeinknek, az õ kir�lyaiknak fels�g�t k�r�seikkel �s sok s�rget�ssel zaklatt�k orsz�gunk �jj�alak�t�sa v�gett.

Mi teh�t az õ k�r�seiknek mindenben eleget k�v�nv�n tenni, ahogy tartozunk k�l�n�sen pedig mivel k�z�tt�nk �s õk�z�tt�k ezen okb�l m�r gyakrabban nem csek�ly elkesered�sre jutott a dolog, amit, hogy a kir�lyi m�lt�s�g teljesebben megõriztess�k, illik elker�lni – ez pedig senki m�s �ltal nem t�rt�nhetik jobban, mint õ�ltaluk –, megengedj�k mind nekik, mind orsz�gunk m�s embereinek a szent kir�ly �ltal engedett szabads�got. �s egy�b olyat is, ami orsz�gunk �llapot�nak �jj�alak�t�s�ra tartozik, �dv�sen rendel�nk a k�vetkezõ m�don:

1. A sz�kesfeh�rv�ri t�rv�nynapokr�l

a) Hogy �venk�nt a szent kir�ly �nnep�n, hacsak nem akad�lyoz benn�nket v�ratlan neh�z �gy avagy betegs�g, Feh�rv�ron tartoztunk �nnepelni.

b.) �s ha mi jelen lenni nem tudn�nk, a n�dor k�ts�gtelen�l ott lesz helyett�nk, hogy a mi nev�nkben az �gyeket meghallgassa.

c.) �s az �sszes serviensek, akik akarnak, oda szabadon elj�hetnek.

2. A serviensek szem�ly�nek �s birtokainak biztons�g�r�l

Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi ut�daink valamely hatalmas kedv��rt servienseket soha el ne fogassanak, vagy (azok birtokait) fel ne d�lj�k, hacsak elõbb meg nem id�zt�k, �s b�r�i �ton el nem �t�lt�k õket.

3. A servienseknek, valamint a serviensek �s az egyh�zak n�peinek mentess�g�rõl minden ad� �s besz�ll�sol�s al�l

a) �gyszint�n: semmif�le ad�t, sem ,,szabad d�n�rok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai ut�n, sem az õ h�zaikba vagy falvaikba nem sz�llunk, hacsak nem h�vnak benn�nket.

b) Az egyh�zak n�peitõl sem fogunk semmif�le ad�t szedni.

4. A serviensek birtokainak �r�kl�srendje

a) Ha valamely serviens fi� n�lk�l hal meg, birtoka negyedr�sz�t le�nya �r�k�lje, a t�bbirõl �gy int�zkedj�k, ahogy akar.

b) �s ha v�ratlan hal�l folyt�n int�zkedni nem tud, (azok a ) rokonai �r�k�lj�k, akik hozz� k�zelebb �llnak.

c) �s ha egy�ltal�n semmi nemzets�ge sincs, a kir�ly fogja azokat birtok�ba venni.

5. A megyei igazs�gszolg�ltat�s szab�lyoz�sa

a) A megyei isp�nok a serviensek birtokai felett ne �t�lkezzenek, csak p�nz – �s tized�gyekben.

b) A megyei udvarisp�nok egy�ltal�ban senki felett ne �t�lkezzenek, csup�n v�ruk n�pei felett.

c) A tolvajok �s rabl�k felett a kir�lyi billogosok �t�lkezzenek, de csak mag�nak az isp�nnak l�bain�l.

6. A n�p�t�let megsz�ntet�se a tolvajl�sok �gy�ben

�gyszint�n: az egybecsõd�lt n�pek (senkit) tolvajnak ne ki�lthassanak, mint ahogy (id�ig) szokt�k.

7. A serviensek �s m�sok hadk�telezetts�g�nek szab�lyoz�sa

a) Ha pedig a kir�ly az orsz�gon k�v�l akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az õ p�nz�n, �s visszat�r�se ut�n rajtuk hadb�rs�got ne szedjen.

b) Ha azonban az ellens�g r�sz�rõl j�n sereg az orsz�gba, mindny�jan egyetemlegesen menni tartozzanak.

c) �gyszint�n, ha az orsz�gon k�v�l megy�nk is haddal, mindazok, kik isp�ns�gokat b�rnak, vagy tõl�nk p�nzt kapnak, menni tartozzanak.

8. A n�dor b�r�i jogk�r�rõl

a) A n�dor orsz�gunk minden embere felett k�l�nbs�g n�lk�l �t�lkezz�k.

b) De a nemesek (olyan) �gyeit, melyek a fõveszt�sre vagy birtokaik feld�l�s�ra vonatkoznak, a kir�ly tudta n�lk�l ne fejezhesse be.

c) Helyettes b�r�kat ne tartson, csak egyet, a saj�t udvar�ban.

9. Az udvarb�r� jogk�r�rõl

a) Udvarisp�nunk, am�g (a kir�lyi) udvarban tart�zkodik, mindenki f�l�tt �t�lhet, �s az udvarban elkezdett �gyet b�rhol befejezheti.

b) De ha birtok�n tart�zkodik, poroszl�t nem k�ldhet, sem a feleket nem id�zhet meg.

10. A h�bor�ban meghalt fõtisztviselõk �s serviensek fiair�l

a) Ha valamely fõ tiszts�get viselõ jobb�gy a h�bor�ban meghal, annak fi�t vagy testv�r�t hasonl� tiszts�ggel kell megaj�nd�kozni.

b) �s ha serviens hal meg ilyen m�don, annak fi�t a kir�ly �gy aj�nd�kozza meg, ahogy j�nak l�tja.

11. Az idegenek tiszts�gvisel�s�rõl

Ha vend�gek, tudniillik elõkelõ emberek j�nnek az orsz�gba, az orsz�g tolm�csa n�lk�l m�lt�s�gokra ne emelj�k õket.

12. Az �zvegyek v�delm�rõl

A mgholtak feles�geit vagy azok�t, akik b�r�i �t�lettel hal�lra �t�ltettek vagy p�rbajban elestek, vagy (m�s ok�rt) semmif�le okb�l csal�rd m�don ne fossz�k meg hitb�r�ktõl.

13. A kir�lyi fõtisztviselõk hatalmaskod�sai ellen

A jobb�gyok �gy k�vess�k a (kir�lyi) udvart, vagy utazzanak b�rmerre, hogy a szeg�nyeket el ne nyomj�k, se ki ne fossz�k.

14. A hatalmaskod� isp�nok b�ntet�s�rõl

Ha valamely isp�n nem viseli mag�t tisztess�gesen, isp�ni tiszt�hez m�lt�an, vagy a v�r�hoz tartoz� n�pek (birtokait) feld�lja, ha ez r�bizonyul, az eg�sz orsz�g sz�ne elõtt cs�fosan fossz�k meg tiszts�g�tõl, �s az elvett dolgokat adja vissza.

15. Az alacsonyabb rendû udvari n�pek �nk�nyesked�se ellen

Lov�szok, pec�rek �s solym�rok ne mer�szeljenek megsz�llni a serviensek falvaiban.

16. Megy�knek vagy orsz�gos tiszts�geknek �r�kjogon val� eladom�nyoz�sa ellen

Eg�sz megy�ket vagy b�rmif�le m�lt�s�gokat �r�k tulajdonul vagy birtokk�ppen nem adom�nyozunk.

17. A szolg�lattal szerzett birtokokr�l

Azokt�l a birtokokt�l, melyeket valaki igaz szolg�lattal szerzett, õk soha ne fossz�k meg.

18. A servienseknek a kir�lyt�l az ifjabb kir�lyhoz val� szabad �tmenetel�rõl

a) �gyszint�n: a serviensek, miut�n enged�lyt kaptak tõl�nk, szabadon �tmehetnek fiunkhoz, vagyis az idõsebbtõl a fiatalabbhoz, �s ez�rt azok birtokait ne d�lj�k fel.

b) Senkit, akit fiunk igazs�gos �t�lettel el�t�lt, vagy pedig ha valakit õ perbe vont, addig, am�g a per õelõtte be nem fejezõd�tt, nem fogadunk be, �s viszont hasonl�k�ppen a mi fiunk sem.

19.A v�rjobb�gyok �s a telepesvend�gek jogainak tiszteletben tart�s�r�l

a) A v�rjobb�gyokat a szent kir�lyt�l elrendelt szabads�gban kell megtartani.

b) Hasonl�k�ppen a vend�geket is, b�rmilyen nemzetbõl val�k, a kezdettõl fogva nekik engedett szabads�gban kell megtartani.

20. A tizedfizet�s m�dj�r�l

a) A tizedet senki se tartozz�k p�nzben megv�ltani, hanem ahogy a f�ld meghozza a bort vagy term�st, �gy kell fizetni.

b) �s ha a p�sp�k�k (ebben) ellentmondanak, nem fogjuk õket seg�teni.

21.A p�sp�ki tizedbõl a kir�lynak j�r� juttat�sokr�l

a) A p�sp�k�k a serviensek birtokai ut�n ne adjanak tizedet a mi lovainknak,

b) sem az õ n�peik ne legyenek k�telesek tized�ket (ti. a p�sp�k�k tized�t) a kir�lyi birtokra �thordani.

22. A serviensek birtokainak mentess�ge a legeltet�s al�l

Disznaink a serviensek erdeiben vagy r�tjein ne legelhessenek az õ akaratuk ellen�re.

23. Az �j p�nz �rv�nyess�gi idej�rõl

a) �j p�nz�nk egy �vig maradjon haszn�latban, h�sv�tt�l h�sv�tig.

b) �s a d�n�rok olyanok legyenek, amilyenek B�la kir�ly idej�ben voltak.

24. Az izmaelit�k �s zsid�k kamarai tiszts�gvisel�se ellen

Kamaraisp�nok, p�nzverõk, s�tisztek �s v�mszedõk az orsz�g nemesei, izmaelit�k �s zsid�k ne lehessenek.

25. A s� rakt�roz�s�r�l

S�t az orsz�g belsej�ben nem szabad tartani, csup�n Szabolcson �s Szegeden �s a v�geken.

26. A birtokoknak k�lf�ldi szem�lyek r�sz�re val� adom�nyoz�sa ellen

a) A birtokokat nem szabad az orsz�gon k�v�li (szem�lyeknek) adom�nyozni.

b) Ha ilyeneket adom�nyoztak vagy eladtak, meg kell engedni az orsz�g lak�inak, hogy azokat visszav�lthass�k.

27. A nyestbõrad� fizet�s�rõl

A nyestbõrad�t a K�lm�n kir�ly �ltal rendelt szok�s szerint kell fizetni.

28. A b�r�i �t�let �rv�nyben tart�s�r�l

Ha valakit b�r�i �ton el�t�ltek, a hatalmasok k�z�l senki s merje õt megv�deni.

29. A kir�lyi �s az isp�ni j�vedelmek elhat�rol�s�r�l

a) Az isp�nok csup�n isp�ni tiszt�k j�vedelm�vel �ljenek.

b) Egyebeket, amelyek a kir�lyt illetik, tudniillik a cs�b�rad�t, (p�nz-)ad�kat, �k�rad�t �s a v�rak (j�vedelm�nek) k�tharmad r�sz�t, a kir�ly b�rja.

30. Az orsz�gos tiszts�gek halmoz�sa ellen

�gyszint�n: e n�gy jobb�gyon k�v�l – tudniillik a n�dor, a b�n �s a kir�ly �s kir�lyn� udvarb�r�i – senki se viselhessen k�t m�lt�s�got.

�s hogy ez a mi engedm�ny�nk, illetõleg rendelkez�s�nk mind a mi idõnkben, mind ut�daink idej�ben �r�kk� �rv�nyes legyen, h�t p�ld�nyban �ll�ttattuk ki, �s arany pecs�t�nkkel erõs�ttett�k meg. Az�rt, hogy egy p�ld�ny k�ldess�k a p�pa �rnak, �s azt õ registrum�ba �rassa be, a m�sodik õriztess�k az ispot�lyosokn�l, a harmadik a templomban, a negyedik a kir�lyn�l, az �t�dik az esztergomi k�ptalanban, a hatodik a kalocsaiban, a hetedik pedig a mindenkori n�dorn�l, az�rt, hogy eme �r�st �lland�an szeme elõtt tartv�n, se maga el ne t�rjen valamiben az elõbb mondottakt�l, se a kir�lyt vagy a